A Krónikáinkban a hun és magyar hagyomány keveréséhez hozzá kell tenni, hogy tulajdonképpen a hun és avar hagyományt is keverik úgy, hogy az avarokat hunoknak nevezik: A kutatás szerint 567-ben a longobárdok és avarok együtt fordultak szembe a hajdan hunokat /Attila fiait/ legyőző gepidákkal, majd az avarok fordultak szembe a longobárdokkal 568-ban és alapozták meg hatalmukat a Kárpát-medencében, de azon kívül is, változatlanul ott voltak az Al-Duna térségében és a Kárpátoktól keletre is előfordultak, a szlávok szövetségét keresve utóbbi két térségben. Ha a Képes Krónika longobárdokkal kapcsolatos szövegét nézzük, az ún. első magyar beköltözés egyes nevei ott fordulnak elő. /A Keve-hagyományt ide kötik a krónikák./ Ugyanakkor a kazár birodalomba tartozás illetve a kazárok nem szerepelnek a krónikákban a magyarokkal kapcsolatban, bár ha a Bendekus/Bendeguz-féle történetet nézzük, Bendekus/Bendeguz unokája, Chaba=Csaba visszatérve a bizánci szolgálatból nyilván a kazár térségbe tért vissza nagyapjához és vett ezután egy khorezmi nőt feleségül. Az ún. első beköltözés sajátossága, hogy tulajdonképpen a 3 kiemelt nemzetség közötti rangsor megfelel a honfoglalás előtt és után a turkokról/magyarokról tudottaknak a vezéreket illetően: a Kadar vagy esetleg Adar nemzetségbeli Bendekus/Bendeguz és fiai a katonai oldal és a bírói oldalt a Turda nemzetségbeli Kadar képviseli. /a rector mint bíró 800-as évekre tehető Kézai nyomán/ A Zemény nemzetség  tűnhetne kisebb jelentőségűnek, csakhogy éppen a Bendekus/Bendeguz nemzetség tűnik beszerkesztettnek a későbbiek alapján illetve a Csaba történet alapján, ami csak egy hasonlaton alapul a hun Attila fiaival /nem az első feleségétől/, de az időbeli különbség nyilván több száz év, mivel a honfoglalás korának Csabája a 800-as években élhetett csak mintegy Álmos kortársaként, ha fia Edemen jött be családjával és rokonságával a honfoglalás táján a Kárpát-medencébe. Ebből a szempontból nézve a Zemény nemzetség három fia: Wele, Keve Kadicsa lehetne a rangosabb és a második helyen a bírói jogkört gyakorló vezér következne, a még velük jövőkhöz képest. Három nemzetség felsorolása a Don-Meótisz-vidék 3 kerületének visszhangja is. Mindenesetre ezt a beköltözést az avar térségbe legfeljebb a bizánci birodalomban előforduló kisebb beköltözésekhez lehetne tenni, ahogy a 838-as bolgár-makedón összeütközésben /makedón hadifoglyok hazatérése Bizáncba/ szintén egy a honfoglalást megelőzően az Al-Duna térségében költöző turk csoport tűnik fel bolgár közelségben, de külön, csak kérésre segít. A feljegyzés 893 körüli lehet csak, ezért lehet, hogy már csak a honfoglalás táján történtek alapján nevezik a turkokat ungri-nak is és említve vannak a megjelenő hunok, akiken avarokat lehetne érteni. Az ungri megjelölés a turkokra a Balkánon alakulhatott ki, talán, és vonatkozhatott nézetem szerint egy hun/avar/ és ugr /ugur,uger/ szövetségre, ha nem a hajdani hun térségből jött ugorokra. /Egyébként az ún. Etelköz térségében is ott voltak az avarok, akiket hunoknak neveztek, ahogy a Kaszpi-tenger környékén is a korábbi turk térségben, az Ugru folyótól a Kuma folyó mellé, majd a Kubán-vidék-Meótisz öböl térségébe ill. a Don-Donyec vidékére települt turkok=magyarok ilyen-olyan közelségében. Végsősoron az ún. hunok és magyarok viszonya illetve mondaszerű származtatása, a Hungaria elnevezés szorosan véve, inkább az avar és magyar viszonyra utal már a honfoglalás korában. A Morout-hagyománnyal a krónikák már nem tudnak mit kezdeni, és a Szvatoplug-hagyományt is pontatlanul ismerik és keverik a Morout-félével. A honfoglalás előzménye a Kussal-féle akció volt csak 892-ben, bár az Alföld déli részére, ahová a fenti, avarok korára tett hagyomány kötődik, költözhettek be a 885-ös kazár vereség után a Kussal-féle akcióval összefüggésben a honfoglalók  előzményei, és innét tovább a gepida Morout hatalma alá tartozó térségbe. Morout területe megfelelhetett a kutatás által megállapított gepida régészeti nyomoknak. Főleg a Tiszántúl és a Duna-kanyartól lefelé, a Duna-mente a Dráváig. /Vö. Pilismarót illetve Ómarót-szigete/ Utóbbi közelében Levedin, amely helynév Lebedi/Lehbedire utalhat /természetesen nem költözött ide már, csak a nevét hozták el az ideköltözők./ Kuvrat bolgárjai nem keverhetők a Kárpát-medencében és arrébb nyugatra a hunokkal illetve avarokkal beköltözött bolgárokkal, Kuvrat bolgárjai egy részének nyugat felé költözése az onogurok egy részével együtt 650 utánra tehető, s egyben a kazár birodalomba kerültek is arrébb költöztek a korábbi helyükről, területüket a turkok=magyarok foglalták el, mint kazár szövetségesek és a kazár birodalomba kerültek. Az Ethele személynév az Atyla /gótok számára Attila/ helyett inkább iránias, az Etzel-hez képest, ami a germánként számon tartott változat. /Anonymusnál /Pál prépost, királyi jegyző/ a Geula névalak a Gyula név esetében germános /összevethető a Gibart név változataival, Geubart is./ míg a Giyla törökös változat. /említettem korábban, hogy Bendekus/Bendeguz és leszármazottjai esetét a kazár birodalom történéseivel, esetleges arab hadifogsággal illetve ilyen házassággal hoznám inkább kapcsolatba, ahogy Aladár inkább az alán-oszét aldar megjelölésre hasonlít vagy épp az alán kapu védelmével is összefügghet. A Chaba név Saba ejtési változatban a Kaukázus vidékére jellemző /Erdelő a magyar Alföldre utalt./

2023. XII.19.