Bár feltételeztem, hogy Almus /=Álmos/ anyja Anonymus művében leírtak alapján a Cunedubelia, a Képes Krónikában Cunedbilia nevet viseli, újra átnéztem Anonymus gesztáját és névanyagát megkíséreltem következetes nyelvi logikával újraolvasni /Pais Dezső és Györffy György értelmezéseit a hasonmáskiadásban /1977/ korábban sem találtam egyes esetekben elfogadhatónak./ Ezekből most kiemelek néhány -fejtegetésem szempontjából- fontosabb nevet:
Usubuu=Usubu /eredetileg Ucsubaj lehet a szó törökül?/, végül Osbóvá alakulhatott
Ound=Und az olvasat, Ond-dá alakulhatott
Ousad=Usad olvasat. Ocsad, Acsád lehetett magyarosan belőle
Eudu=Üdü - Ödö lehetett végül belőle
Eusee = Üse olvasat, Öse lehetett belőle.
Végigkövetve az utóbbi név írásmódjait, egyik helyen Cusee alakot, következő helyen inkább Eusee alak lenne talán, de nem dönthető el világosan, valóban e betűt akartak-e írni, a harmadik helyen áll világos Eusee személynévalak. /üsü-fázik, megfázik törökül, üsen-lustálkodik a vélhető török párhuzamok/.
Ennek figyelembevételével tényleg lehetséges, hogy a történészek eddigi nézete volt a helytálló, és Eunedubelia női személynevet viselt Almus=Álmos anyja. Ez esetben az egyértelmű olvasat Üned/u/belia török személynév lenne, s ennek mintájára a Képes Krónikáé Ünedbilia. A török személynév értelmezése vélhetően ün+adh/u/+belia illetve ün+adh/bilia lenne, kb. "híresen bölcs" jelentéssel. Tehát a kunduz=hód török szóhoz kötött értelmezés így elesne. Érdekességként jegyzem meg az Usubuu személynévhez, hogy a Kaukázus hegység Elbrusz utáni hegycsúcsa Usba nevet viselt.
Áttekintve Anonymus szóhasználatát és a Krónikáét a "Gyula" személynév alakjaira nézve, úgy tűnik, hogy volt egy Gilja, Gejla ejtésű név, s volt egy G/i/üla ejtésű név, továbbá Giula és Jula ejtésű személynév. Ettől eltért a VII.Bíborbanszületett Konstantin művében említett gülász méltóságnév, ami nem keverendő a személynévvel. A Jula név vélhetően a G szóeleji hang lekopásával és esetleg bizánci görög hatásra alakulhatott ki. Kézai Simon krónikájában Jula vezér fordul elő a honfoglalás főbb vezérei között, a Képes Krónika a honfoglalás vezéreiről szólva Gyula-t azaz Giulat ír, 1100 körül említ egy Jula comest. Miért alakultak így a névváltozatok, nem tudni biztosan /talán köznyelvi hatás/, és szerepe lehetett benne az Árpád-ház hagyományának átértelmezése is. A Képes Krónikában két Gyula/=Giula/ hagyományt kevernek a honfoglalás vezéreiről szólva, a Gyula fia László vélhetően a Kán nemzetséggel függ össze, míg a másik, később Geysa fiának feleséget adó családot Anonymus Tuhutum vezértől származtatja, a meszesi kapun túli határvidéken lett birtokos. Az Anonymusnál Ursuuru=Ursur, ebből Orsur alán névvel már foglalkoztam, Kézainál is szerepel Urs vezér, ejtése Ors-ra változhatott később. Az örs török szó jelentése magyarul üllő, kovácsüllő értelemben, a kend szó patkolókovácsot, vasverőt jelent, szintén török szó. Az örs szó tehát más, mint pl. a török örgut=szervezet szó.Györffy György a "berények"-ben az István király és műve c. munkájában katonai segédnépeket vélt felfedezni, akiket Geysa és István ellenfeleik ellen telepítettek volna le a besenyőkön kívül. Mindenesetre a török barin/lak/ -berin/lak/, ebből berény=menedékhely, szálláshely jelentésű lehetne, hasonlóan a berend török szóhoz, tehát az ott élők valaki oltalma, védelme alatt állók, valami alól kivettek voltak. Önmagában a szó törzset, etnikumot nem jelentett! A bulgár berá- összegyűjt, betakarít /termést/ jelentésű, szláv szó természetesen. Az e körben említett Ság név talán a török csag=küllő szóval függött össze és szekérgyártó, szekeres szolgáltatónépet jelölhetett. Az Anonymus művében a honfoglalás elbeszélése során említett van Loborcy comes castri Hung /ungi várispán/, akit az ottlakók duca-nak is neveztek, a duca tisztségnév bizánci görög eredetre vall, ugyanígy feltehetjük, hogy a Turda személynév, mint vélhetően alapjában törökös képzésű személynév is előfordult bizánci görögös alakban, mintegy Turdas volt, a vége lekopott idővel. Egyébként tord perzsául gyengéd jelentésű, de ez csak kissé hasonló szó. A török népekről leszakadt népcsoportokat -dur végződéssel jelölték törökül /vö. onogundur, mint az onogurokról leszakadt népcsoport/. Érdekességként jegyzem meg, hogy a perzsa dur szó el, tova jelentésű, a német weg szónak felel meg, ez a török szóban is kissé benne van. A törökben előfordul a d-t váltakozás is, tehát akár ezzel is összefügghet a tur szó.
A Nesztor-féle évkönyvben az ugr, ugri népnéven kívül eleinkre a kutatók az ongri, ongre olvasatot vélték felfedezni, amit múltkoriban legfeljebb nyelvjárási változatnak véltem. Itt jegyezném meg, hogy Fehér Géza A bolgár-török műveltség emlékei /Napkút, 2013/ című munkája 72. oldalán a Mundara-ra értelmezett szóban /a Mundagra névből alakulhatott/ hozza ugyanazt a cirill betűt, tehát un-ejtést értelmez. Ha ezt vesszük alapul, akkor a Nesztor-féle évkönyv hasonló betűje is lehet un.ejtésű, tehát így az ongri ungri-ra, az ongre ungre-ra értendő lenne, amely megfelel annak, hogy honfoglaló eleink önelnevezése az ungri lett volna, nézetem szerint (h)un+ugr /ugur, uger, ugor/ értelemben és országuk Ungria. Ahogy ezt a bizánci görög források is hozzák a turk, Turkia korábbi elnevezés párhuzamaként, azonos népre, országra vonatkozó megnevezésekként. A h a szó elején a bizánci görögbe beleérthető.
Múltkoriban felvetettem, hogy Ibn Hajján 942. év körüli adatai között a Lehbedi-ra értelmezhető személynév, amely harmadik a sorban és nem az első ember lenne, talán a Lehbedia előzménye volt és utóbbi mintegy rangosabb névként lett felvéve. Mindez igaz lehet, de inkább úgy, hogy a Lehbedi nevet inkább a nagyapa viselte volna /ez lehetne az Ibn Hajján-féle közlésben kb. 800 körül/, Lehbedia felemelkedése első boeboda-ként nagyjából 860 körül történhetett, s 890 körül újabb hatalomváltásra kerülhetett sor a Dnyeper vidékén, Cundu és fia Curzan kerülhetett az élre. Az események nem teljesen világosak, mert a kazár kagán engedélye nélkül nem könnyen lehetett elköltözni a birodalomból, pláne a lázadó kazárokat csatlakozóként elfogadni, ilyesmiért akár megtorlással is lehetett volna számolni. Egyáltalán nem biztos, hogy egy követjárás enélkül ment volna végbe, ha nem tettek volna engedményt vagy ígéretet a kagánnak vagy/és nem küldtek volna túszt, túszokat. A talányos Dés helynevet talán iráni töröknek lehet tekinteni, dezs=vár perzsául. Más nézet szerint /Györffy György/ a Dés szó Zeusz/Juppiter Diespiter/Dieus-pater megnevezésével függhet össze. A hazai forrásokban előforduló Deés névalak ejtése inkább arra engedne következtetni, hogy a személynév a török deyis=beszédmód, mondás szóra mehetne vissza.
A kaukázusi mesék névanyagában -A hétfejű Zarvas /2005/, csecsen-ingus folklór, 42. számú mese,- előfordul a Berzek férfinév, a barlanglakó nart és a Déli király lányáról szóló mesében. Magyarországon egyetlen Berzék nevű település ismert Zemplén megyében, Borsod megye szélén, előzménye nem teljesen tisztázható a Mohács előtti időkre.
A 960 körüli vagy utáni kazár-zsidó levelezés szerint a kazár kagán és kísérete tavasztól novemberig más helyen tartózkodott, mint az év többi részében: a V.d.san folyónál lakott volna azidőtájt. A folyót nem tudták azonosítani. Nézetem szerint esetleg az Uraltól nyugatra, a későbbi baskír köztársaságban levő Jurjuzan folyó neve emlékeztetne rá talán. Ehhez még megjegyzem, hogy a perzsa tag szó a szótár szerint koronát jelentett, esetleg valami ilyesmivel is összefügghet a Thagata, Thogata folyónév /iráni népcsoport nevére is emlékeztet/, vagy egyszerűen hegyilakókat jelent, hegyi települések folyóját jelenti, a Togora folyónév /hazai krónikák/ mintha más nyelvi változat volna, vélhetően a Volga /Etul/ mellékágáról vagy inkább mellékfolyójáról lenne szó. Megjegyzem továbbá, hogy a hazai helynévanyagban csak a kazár/kozár megjelölést tartalmazó helynevek utalnak népnévre /szórvány/, a Kaza, Kazinc-féle nevek személyneveket jelöltek.
2018. október 10-én
