A vezérek címei és a sorrendisége felveti azt a lehetőséget, hogy a főbb vezérek /területi urak/ után következők a tarkhan, tarkan címet, magyarosan tárkány címet viselhették. A magyarosan tárkányok adószedők, esetleg bírák és egyben hadvezérek is lehettek egy-egy akcióban. Azt a kérdést, hogy kikből kerülhetett ki a buloszud és a karkhasz címmel jelölt nagybíró, egyértelműen nem tudtam korábban megoldani, a főbb vezérekben gondolkodva és az adatok alapján, elemezve a bulcsokat is. Egyértelműen le lehet szögezni, hogy a Horka /Horca/ személynév nem téveszthető össze egy esetleges harka című varázsló, táltos címével és funkciójával, viszont, hogy a varázslót, hazai vonalon táltost, ábrázolták volna a Képes Krónikában a Bulsu /Bulcsu/ vezér képén, nem lehet kizárni. Ugyanakkor a karkhász nagybíró funkciót betöltő Bulcsu nem  ugyanez a nemzetség, család vonala lehetett, hanem valószínűleg az egyik tarkán/tarkhan magyarosan tárkány tölthette be a funkciót, és örmény-török származású lehetett esetleg, a nevek alapján. A Ders név az egyik  bulcsja esetében szintén arra  utal, hogy nem feltétlenül a főbb vezérek vonaláról, leszármazottjaikról lehetett csak szó, a bíráskodás esetén, ezért logikus lenne, ha a buloszud személyét is az egyik tárkány /tarkhan, tarkan/ funkciót betöltöttben keresné a kutató. Ez a Bizánc elleni hadjáratokkal és a buloszud sorsával is egyezhetne, tehát az iráni/perzsa, alán, oszét vonalhoz tartozó, de nem a főbb, kiemelt vezérek közül való lehetett, ha nem is volt jelentéktelen. A nevek és a hagyomány, az emlékezet bizonytalansága lépten-nyomon fellelhető a krónikákban, a nevek hasonlósága alapján csúsztatják egymásra és szerkesztik össze az időben össze nem  illő személyeket és eseményeket, s ebből csak egy nagyon alapos elemző munka vezethet ki és célra. Múltkor felmerült a Geneu/Yeneu nevűek szerepe,-/a Jenő helynevekben van jelen/ a VII./Bíborbanszületett/ Konstantin által említett Genakh nemzetség lehet talán mögötte. Ugyanakkor ez a név a Krónikák hét vezére között nem szerepel már. A katonai vezetés szempontjából felmerülhetne a vezérnévsor egy ilyen variációja: Kund /fő-, első vezér/, Urs /a gülász/, Szabolcs, Lél, Gyula /Giula/, Geneu /Yeneu, Álmos fia  Árpád /az elő- és utóhad vezére/. Bulsu/Bulcsu valamiféle varázs /táltos, mágus/ funkció betöltője lehetett, /vele együtt 8 vezér lett volna így/, illetve keverhették a tarkhanokból, tarkanokból /tárkányokból/ kikerült Bulcsuval /karkhász/ illetve a buloszuddal. /Ders neve merült fel, mint bulcsja/. Természetesen a kisebb vezérek is besoroltak a katonai szövetségbe, ahogy az ún. kalandozások mutatják, bár nem ismerjük a nevük alapján /ha egyáltalán megnevezik őket/ minden esetben a származásukat, viszont a hazai névanyag és az egyes nemzetségek szerepe és részben a Krónika által kiemeltek is jelzik, hogy mindenképpen több kisebb vezérben, illetve akár funkciót betöltöttben is gondolkodni kell. Az ún. nemzetségi monostorok helye, a helységnév, olykor elárulhat valamit a nemzetség eredetéről, magam is figyeltem erre a lehetőségeim határai között. Kund fia Kurszan /eredetileg a Kurszan név örménynek tűnik, mintegy kelepce jelentésű, esetleg örmény-kaukázusi albán/ csak a fővezérhez képest az ifjabb vezér volt, aki majdan a fővezér helyébe léphetett. Ugyanígy az Árpád-utódok közül az éppen, aki, az elő- és utóhad vezetését vehette át. Ugyanez az Urs /alán, oszét/ vezér, a gülász esetében, a nemzetség vélhető kihalásáig, Geysa előtérbekerülésekor /972/. Kund kandeh, kandikh címét, méltóságnevét, minden bizonnyal megoldásnak lehet tekinteni, mint török-iráni eredetű címet, ami mindazzal összhangban áll, ami az előzményekről kideríthető.

2024. febr. 9.