A nemcselekvés ott, ahol kötelező a bűnözők elleni fellépés, szintén a hatalommal való visszaélés. Ezt csiki-csukival, fölös szószaporítással, álintézkedésekkel sem leplezni, sem megoldani nem lehet. Alapdolog a /vélt, alaposan gyanúsítható/ bűnözőkkel szemben feltenni a kérdést: ki volna, igazolja, illetve miből élt eddig, most miből él, sorolja, bizonyítsa, s a többi csak ezután és ebből következik. Különben semmit nem lehet elérni! Mindenképp fel kell lépni a bűnözői életvitel ellen. Más kérdés, ha valaki munkából él, s valami keveset "ügyeskedik", de alapvetően munkára épít /társadalmilag elfogadható munkára, természetesen/. -Manapság még ezen alapprobléma megoldása, megoldatlansága mellett merülhet fel a különböző jogfelfogások egymásmellett-élésének lehetősége, esetei. Ez ma az ún. migráció velejárója. Ahol beengedik szabadon a más jogfelfogásúakat egy országba, államba, felmerül a kérdés, hogyan lehet kormányozni, hiszen a kormányzat alapjában véve arra épül, hogy bizonyos szintig egy alapvető jogfelfogást kell elfogadni egy államban, hiszen csak ezen az alapon lehet az egészet működtetni és mindenkire érvényes szabályokat, törvényeket hozni. Éppen ezért nagyon is kétséges, hogy egy ún. jogharmonizáció mire és hogyan és meddig terjedhet ki, ha a társadalmak különbözőségét nézzük, s a mögöttes -gazdasági tényezők- különbözőségét is. Ha egyes társadalmi csoportok jogfelfogása nem illeszthető be az addig érvényesbe, akkor ezt politikai-jogi szinten meg kell tudni oldani! Borisz Johnson múltkoriban felemlítette a római birodalmat, de az hódításon alapult. A római polgár joga más volt, mint a meghódítottaké, ha voltak is fokozatok és végsősoron rabszolgatartó társadalom volt és a kereszténység csak hitbeli egyenlőséget kínált, az ún. örök élet ígéretével, ahol majd igazság lesz a hívők számára. A feudális rendi társadalom nyilván éppen nem a politikai jogegyenlőségen alapult, ezért akarták a polgári forradalmak megdönteni. A polgár eredetileg saját munkájára, teljesítményére épített, csakhogy az ipari forradalom, a gyáripar, a gép megjelenése és a gyáriparhoz képest a földbirtok és a mezőgazdaság leértékelődése a haszonszerzés szempontjából, és a vagyonosodással az új egyenlőtlenségek, új ellentétek megjelenése, beleértve a bankok és a spekuláció szerepét, az adózási és öröklési szabályok és a piac működésének kellő nem szabályozásával, végülis újra megoldhatatlanná tették a polgári rendszerek működését, nem szólva az ipar, a technika energia és nyersanyagigényéről is. A 20.század vitathatatlanul a tőkésrendszer válságjelenségeit mutatta Európából nézve, a globális tőkésrendszer létrejötte mennyiben jelent megoldást, ezt ma többen elemzik, ráadásul a Földön eltérő politikai-jogi rendszerek érvényesülnek, még a gazdasági megoldások felemásságához képest is, nagyok a különbségek több területen, állandóan alakulóban is van a világ, és nem feltétlenül számítható ki a cselekvések, történése kimenetele, ahogy a tőke szeretné a nagypolitikával karöltve, s ráadásul sürgős feladatok lennének a természeti környezet, ivóvíz védelmére, a klímakérdés enyhítésére, mindezek alapján ma lényegében világválságról beszélhetnénk. Az egyházak az égi jutalom perspektívájára építve befolyásukat és hatalmukat, nyilvánvalóan nem alkalmasak a jelen problémái megoldásra, egyébként a jogi szerepük más és más vallásokként, vagy vallás- illetve életfilozófiák szempontjából, és teljesen másra épít az, aki nem természetfölötti lény/ek/ elképzelésére építi a felelősség kérdését, hanem itt és most zárná azt, a társadalom reális működésére és felfogására és ennek megfelelő politikai és jogrendszerre alapozva, kizárva minden csiki-csukit, kiskaput. Az általánosan elfogadható értékrend a társadalom alapvető működésére és a társadalmilag szükséges, a többség által elismert tevékenységek elvégzésére és összehangolására épülhet, amiben a piac is szerepet játszik és a kormányzat is a szabályok meghozatalával. A társadalom élete alapvetően háztartásokra épül, ezen belül családra, egyénre, mint állampolgárokra, ezek biztosítják nemcsak az egész működését tevékenységükkel, hanem a folyamatosságot is a nemzedékek egymásutániságával, az új nemzedékek pótlásával. Mindez csak a nagy többség által elfogadott jogi határok meghúzásával, betartásával és betartatásával lehetséges, a tevékenységi formák és a kormányzat mikéntje kellő szabályozásával és ezekhez való kellő viszonyulással. A határok világos meghúzása a bűnüldözés alapja. Világos, egyértelmű fogalmak, szabályok, eljárások kellenek és a jogok és kötelességek, a joghatárok világos és egyértelmű megfogalmazása, semmiképpen nem álságos szószaporítás, felesleges körülírások, amik már alig értelmezhetők, mindig világosan korrigálni, kiegészíteni, bővíteni is kell az egészet a konkrét társadalmi gyakorlat, tapasztalat, konkrét problémák felmerülése láttán, s ha nem működik a bűnüldözés jól, a szabályokat is át kell gondolni, nemcsak az eljárást és a bűnüldözők felkészültségét és a szervezeti kérdéseket. Mindenesetre nem látni, hogy a mai európai jogrendszer valóban tartható, ha a migráció kérdését és összetételét olvassa az ember a sajtóban, az európai pártrendszerek problémáit figyeli, s a beszédet, elemzést a globális tőkésrendszerről, a nagyhatalmi törekvésekről, az új vetélkedésekről, háborúkról, s mindezeknek mi is a gazdasági-társadalmi és politikai-jogi háttere, egyáltalán mi és hogyan lenne összeegyeztethető, és mi van, ha nem az? Miközben a világ kulcsfontosságú feladatok megoldására kellene képes legyen, kiderül, hogy tényleges politikai és jogi és gazdasági-társadalmi megoldások helyett vagy a tehetetlenség és ellensúlyozására vált megoldások /?/ kiötlése, tehát ötletelés, esetleg tűzoltó megoldások, vagy egyenesen az erőpolitika jelenik meg: fegyverrel, háborúval dönteni el, kié a hatalmi fölény, s vele a gazdasági is, melynek függvényei az energiaforrások, ipari nyersanyagok és persze, a piac. Az űrkutatásnak sem csak szépségei vannak, pl. minek látszik az űrhajóból a bolygónk, ha már űrháborúról beszélnek, meg a kémkedés csúcstechnikás módszereiről, úgyhogy vissza kell térni néha az "elavult" emberi közlésmódhoz, ha valamit nem akarnak nyilvánossá vagy a nagytechnikák számára kikémlelhetővé tenni. Minden eddigi jog borul és megkérdőjeleződik, s közben épp a lényeg sikkad el: az emberiség tényleges jövőjének lehetősége. Ez nem lehet a nagytőkések és "kíséretük", klientúrájuk túlélésére korlátozni, ami egyébként úgyis meghiúsul...A pénz soha nem volt minden, de a technika sem az...

Az ember mégiscsak természeti lény is, ha társadalmi lényként kell egyben funkcionáljon és gondolkodjon, de tényleg kell gondolkodnia...Nem élhet bele közönyösen és felelőtlenül a vakvilágba, ha a kor követelménye, kihívása más...A társadalmak szétesése is különböző alapú lehet. Ki látja jól és ki nem jól a lehetséges érdekegyeztetést, ezt szükségszerű a jobban látó és helyesebben gondolkodó főknek mérlegelni, tisztázni, mert különben nincsenek jó politikai-jogi megoldások sem. Ez a hazai viszonyokra is érvényes. - Mindenesetre a büntetőjogi szabályokon és eljárásokon módosítani kellene, a jobb hatékonyság érdekében, de elfogadható jogalapon, nem elkenve a problémákat, és nem egyoldalúan kezelve. Nincs "nemzeti együttműködés" sem ott, ahol lesöprik az ellenzék javaslatait, csak mert az ellenzék teszi...

2023. XI.15.