-Németh Gyula A honfoglaló magyarság kialakulása /1991/ című munkája szerint a Kök török személynév volt /u.o. 124.o./, jelentése "kék". Tehát a Kök+kend összetétel Kökvasverőt, Kökpatkolókovácsot jelentett.

-Bartha Antal A IX-X. századi magyar társadalom /1968/ című munkájában a zsidó-kazár levelezés alapján közli a kazár királynéi város/tartomány, a köznépi sokadalom város/tartomány/, és a királyi város/tartomány leírását Kokovcov nyomán. /uo.62.,68.o./ amely a 900-as évek második felére jellemző helyzetet tükrözhet. A kazár király országát a Kaszpi /Gurgan/-tenger az Ug-ru folyóból eredő Buzan folyó illetve ennek a tengerbe torkollása közé teszik. A Buzan folyót a Volga egyik mellékágával lehetne azonosítani egy óorosz útleírás alapján /Itineraria rossica. Altrussische Reiseliteratur. /Reclam, 1986/ u.o. Afanaszij Nyikityin utazása három tengeren túlra 1466-1472, 50.o./

-A Buszan folyó eszerint Kresznij Jarbál az Ahtubába /talán Akduba lehetett törökül/ torkollt, a Volga deltánál, Asztrahánytól északra. Az útleírás szerint Uszlan-Szaraj-Berekszan vonalon lehetett a Buszan folyóágig eljutni. A Don és Volga Ahtuba környékén közelít egymáshoz. Ha ebből a leírásból indulunk ki, a kazár-zsidó levelezésben említett Ug-ru folyó az Ahtubával lehetne azonos, vagy legalábbis ide lokalizálható lenne, nem a Szulak folyó környékére a Kaspi-tenger nyugati oldalán. Az információ a kazároknak a Volga-deltába költözése korára tehető: A kijevi Rusz ismételt támadásainak voltak kitéve a 940-es évektől, bár a végső vereséget a következő század eleje hozta el számukra /Petrik/Erdélyi/István Rejtélyek országa 690.o./.

-Bár a VII. Bíborbanszületett Konstantin művében említett, hagyományosan "Etelköz"-nek értelmezett szövegrész folyóinak nevéről már korábban írtam, a Moravcsik Gyula által megadott szövegvariánsok alapján kifejtettem azt a nézetemet, hogy a Dontól nyugatra költözés nem feltétlenül a Kuzu, hanem az Uzu folyónévvel jelölt folyó mellé történhetett. Kmoskó Mihály Mohamedán írók a steppe népeiről I.3. kötetében a 126. oldalon -Abulféda /meg.1331/ szerző alapján- az utóbbi variáció mellett szólna, ugyanis a Krím-félszigetnél levő Szari Kermen város közelében a Krím-félsziget egyik öblébe torkolló folyót Azzu-nak fejtette meg Kmoskó, s lábjegyzet szerint az uzok nevezték volna így /Akkermen=Fehér város a Dnyeszternél feküdt volna./ a Dnyepert, s ennek változata lenne egy iszlám lexikon szerint az Özi, Özü /ez utóbbi származtatása nem világos a jegyzet alapján/. Ha az Azzu névalak helytálló volna,  esetleg az "as" népnév /asz, oszét vö. Aszlár, Oszlár helynevek/ és az uzu szó összetétele lehetne, bár esetleg csak az Azov hatására értelmezték Azzu-nak. /a Tan=Don folyónál Azaq/.Egy mai térképen /nem túl részletes/ a Rosz folyónál találtam Uzin nevű települést, ami kissé emlékeztet a fentiekre. Végsősoron a folyó neve Uzun vagy Huzun török szóra emlékeztethet, az "n" le is kophatott. /jelentés: hosszú, széles illetve a második esetben szomorúság, gyász lenne törökül/. Az Özü, Özi változat nem világos, milyen alapon jött létre, törökül bővízűt jelenthetne. Egy követi beszámolóban /Boros János A Kaukázus a népek hegye, 41.o./ 1569-ből az Azov, török várat Osow vagy Asack néven nevezik.

-A Pszjol folyó lehetséges, hogy eredetileg a török Pisiulu /=nagy lepényhal/ szóra ment vissza. A Fekete-tengertől északra és a Maeótisz vidéken olykor hasonló folyónevek is lehettek talán még a hajdani ide-oda költözésből eredően.

-A Duba folyónév a folyón való szállítással, átkeléssel volt kapcsolatos, így talán többször is előfordulhatott, a Don környékit megkíséreltem már lokalizálni.

-Róna-Tas András A honfoglaló magyar nép /Balassi, 1996/ című munkájában a Menandrosz-féle 569-es követjárásról írva, Szilzabulosz /Szilzibulosz, Dizabulosz/ turk fejedelem címét jabgunak mondja, és ezt véli felfedezni Geysa magyar fejedelem nevében is később/u.o.179.o./ A történészek közül Bartha Antal, Györffy György úgy vélekedtek, hogy a jabgu /yabgu/ a kagáni ház hercege lett volna Turkiában, illetve a kagáni cím várományosának címe lehetett. Róna-Tas szerint a jabgu ejtése dzsebu, dzsevu lett volna és Geysa-t arabosan Dzseusa-nak, Dzsevisa-nak ejtették volna. Nézetem szerint nem logikus a személynév és méltóságnév keverése /vö. Kül Tegin az orkhoni feliratokban, valamint az ottani jabgu említések./ A Bartha Antal által hozott jabghu-qaghan cím kb. az ifjabb kagánnak felelhetett meg, mint nálunk később az ifjabb királyi cím. Bartha szerint is a kagán utáni méltóság volt a jabgu és a másik méltóság, a sad balján foglalt helyet a második türk birodalomban. Geysa fejedelem nevét, persze ejthették Geusa-nak is a kettős magánhangzó gyakori volt a török személynevekben, hasonló volt a Geula, Geila változat, ami nem azonos a gülász méltóságnévvel, amit akár gülásnak is ejthettek. Az Anonymusnál Bogatnak nevezett vezért érthetetlen okból -nyilván- arabosan Róna-Tas Busak-ra értelmezte. A Dursac sem értelmezhető Tarhosra, a Turszak, Turzak kiejtés lenne indokolt. Anonymus Salanus vezérét a Duna-Tisza-közti részeken nézetem szerint Salannak lehet ejteni, s-betűvel, akár pl. a perzsa sah címet.

-Az Emesu /Almus vezér nagyapja/ névhez érdekes párhuzamot vélek felfedezni a nart eposz egyik nevében /Boros, i.m.265.o./: Asemez névben. A kettős magánhangzók meglétét feltételezhetjük a Kean névben, Almus állítólagos családfáján van egy Kear név is, és a Kán nemzetség neve is eredetileg kettős magánhangzós lehetett, tehát nem egyszerűsíthető le a kán=török tartományúr címre, formailag sem. Érdekes adalék a nevekhez a Kaspi-tenger melletti Derbent alapjait állítólag i.e.733-ban lerakó Kéján nemzetségbeli Lehraszib /Lohraszp/ sah. Bár személyét nem sikerült történetileg igazolni /M.Helilov-Nyitray Szabolcs Ősmagyarok Azerbajdzsánban, 2008., 29-30.o./, de a Kéján nemzetség létéről több későbbi, középkori adat van.

-A Tarih-i Üngürüsz Hunor és Magor történetében a testvérek anyját Ankisza-nak hívják, nem tudom megállapítani, nem lehet-e a név perzsa eredetű. Mindenesetre gyakori volt az e és a hangok váltakozása a ránk maradt nevekben. A történetből kihámozható, hogy a török-perzsa határvidéken, a török-perzsa hatalmi viszonyok alakulásával függhetett össze a testvérek döntése, talán valamiféle látomás alapján, a szarvasüldözés mindenesetre útmutató, sorsjelzős lehetett. Mindenesetre a Képes Krónikában a Salamon király elleni küzdelem során Vácnál a monostorépítést "angyali  jelenség" látomása előzi meg. A Tarih-i Üngürüszben is feltehető lenne ilyesmi, ha nem is említik. Erre korábban is kitértem, a Kundu és Kurszán nemzetség hagyománya, jobban mondva a Györffy György által említett címere kapcsán.

-VII.Bíborbanszületett Konstantin művében a 950 körül leírt boebodosz /vovevodosz-nak írták át/ méltóságnév értelmezése is vitatott. Görög nyelvi alapon talán lehetne hadbahívónak, a hadbahívást segítőnek értelmezni, amint később a terület élén álló tisztségviselőt segítette hadbahíváskor a vayvoda a kijevi Ruszban és esetleg a kis-lengyelországi tisztségnevekből a princeps militiae illetve wojewoda a várkörzet élén erre utalhat a 12. század végén /Font Márta A keresztény nagyhatalmak vonzásában. Balassi,2005./ Hazai vonalon is a 12. század végére tehető Pauler Gyula szerint /A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, I.465.o./ a cím feltüntetése és állandóvá válása a későbbiekben. Kálmán király idején /1095-1116/ Mercurius princeps Ultrasilvanust említik mint az erdőntúli rész élén álló tisztségviselőt /1111 ill. 1113-as zobori oklevelek/, Benedek vajda Imre király /1196-1204/ idejében a dux és waywoda címet visel felváltva. Később csak a vajda fölé rendelten fordulnak elő Árpád-házi hercegek dux Transylvaniae címmel. Konstantin a turkok azaz eleink történetére rátérve, 7 előkelő, főbb nemzetségről szól /Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai Moravcsik Gyula összeállításában és jegyzeteivel. Akadémiai,1984./ A fordításból sajnálatos módon kimaradt az üper/e/hon görög nyelvű jelző, és ugyanezt venni észre a kabarok, azaz a lázadó és csatlakozó főbb, előkelő kazár nemzetségek esetén, amelyeknek száma három lett volna. A görög szövegből kitűnik, hogy a főbb, előkelő kazár nemzetségek esetén, amelyeknek száma három lett volna. A görög szövegből kitűnik, hogy a főbb, előkelő nemzetségekből fellázadókról van szó. /Törzsek fordítás helyett a nemzetség tűnik helyesebbnek./

Györffy György ismerteti A magyarság keleti elemei c. kötetében /Gondolat, 1990./ a magyar nyelvű székely hagyományt a székelyek hazai megszerveződéséről letelepítésük után. Eszerint "hath nemnek" hívták a 6 előkelő vezető nemzetséget, amely kifejezés 6 "kapitányt" is jelentett volna. A község élén a területi elöljáró hadnag' azaz hadnagy nevet viselt, és mellette még bíró és lófő /szintén bíró/ is voltak a község élén székenként.

-Konstantin szerint eleinknek azaz a turkoknak a bizánci szóhasználattal valamiféle boebodoszai lettek volna nyilván a főbb, rangosabb nemzetiségekből, az első boebodosz Lebediasz a kazár nagykagán  szövetségese és segítője volt és ezért vehetett egy előkelő kazár hölgyet feleségül, akit aztán -gyermektelen maradva tőle- visszaküldött.

-A boebodosz címet és funkciót talán török és görög szavakból kiindulva értelmezhetjük. Törökül boy=törzs/nemzetségfő, valakinek, valaminek a nagyja, feje is lehet, s ehhez a boebodosz esetében egy "el" szó hozzátétele is utalhatott. Az el szó területre is vonatkozhatott, "föld"-re. A bolgár feliratokban Fehér Géza munkája alapján /A bolgár-török műveltség emlékei. Napkút, 2013, 138.o./ boylasz, boyelasz alakban szerepel az elöljáró címe. Felvetésem szerint a boy/el/+boedosz /görögül segítő/ szavakból alakulhatott ki esetleg a boebodosz szóalak, nemzetségi elöljáró-segítő értelemben, Lebediasz esetében ki is emeli a szöveg a kazár nagykagánnak nyújtott segítséget, említve az előkelő kazár hölggyel kötött házasságát a szövetségi kapcsolat megerősítésére / a három éves időtartam talán a házasság fennállására vonatkozott/. A boebodosz szó másik lehetséges megközelítése lenne, ha a boy+edbomosz összetételt feltételeznénk, utóbbi szó hetediket jelent görögül, így a boebodosz "hetednemzetségfőt" jelentene.

-A múltkoriban nem vettem kellően figyelembe, hogy török nyelvi alapon előfordul az i hang e-re változása, tehát ilyen szempontból lehetséges az Itil-Etel ill. Ethul változás, bár utóbbiban mintha az ulu=nagy, hatalmas jelző is benne lenne, ugyanis a Volgára vonatkozik, és máshol is ilyen jelzővel illették. A Nimródból ilyen alapon lehetett Nemród, Nemroth, Nemproth, illetve az Inekből Enekh, amit a Krónikák Eneth, Enee női neve mögött sejtenek a történészek, a török eredetű ünő szóval azonosítják, amit eredetileg inő, ine alakban találtak meg, talán besenyő, kun hatásra változhatott az ejtés ünőre véleményem szerint. Az e - a változás viszont a perzsa-kaukázusi-arab térség jellemzőjének tűnik megfigyelésem alapján. Kézai Simon krónikájában a Barsatia névforma éppen a Barszalia elírása is lehetne, a Kaukázus északnyugati-középső részén élő alán-/iráni/ népcsoportnak tartják a barszeleket, berszileket. Az alánok északabbra költözésével szintén előfordulhattak északabbra is, amint erre már utaltam korábban: a kazárok által meghódított, függésbe hozott népcsoportról volt szó.

-Menandrosz szövegében az 576. évi bizánci követjárásnál említik Bokhanosz turk vezér nevét, amely emlékeztet a Paulik Éva által közzé tett VII.századi örmény földrajzi nevek egyikére, a bukh-ra és változataira.

-A Menandrosznál szereplő agkagan-ra értelmezett szó valószínűleg kagánúrnőt jelenthet, esetleg alán-török szót sejthetünk benne.

-Az Uzu folyónév kipcsák török hatásra változhatott Özi, Özü-vé ha ez a névváltozat tényleg igazolható. /A térségben, a Dnyeper mentén több kipcsak népcsoport előfordulhatott, de hasonló nyelvi ejtés, persze, más belső-ázsiai török népeket is jellemezhet.

-A Györffy György által említett kendbuchar szó, ha valamiféle pohárral akarnánk kapcsolatba hozni, csak kelyheket készítő vasverőre vonatkozhatna összetételként, s esetleg a bokály szóra emlékeztethet a második rész.

-A Chaba/=Csaba/történetben több hagyomány keveredett a Képes Krónikában. A Bizáncban töltött 13 év az ottani katonai szolgálatra jellemző. Előzményként  egy nemzetség vezetőinek veresége húzódhat meg, bár a testvérviszályra vonatkozó mozzanat, amit a hun történetre vetítetek rá, a 800-as évek elejére, első harmadára vonatkozó a Kazár birodalomhoz köthető eseményre is vonatkozhatott. Ehhez az Aladarius név megfejtése esetleg kulcsot adhatna, valamint a konfliktus lényege, hogy ki lesz egy terület helytartója. A Kazár Birodalom függésébe került tartományok helytartója elteber -másképp altabar- címet viselhette, ebből is kialakulhatott akár az Aladarius név, bár később Heltai Gáspár testőr értelemben használja az aladár szót, ilyesmi volt minden uralkodó körül és a testőrség soraiból tisztségviselők is kikerülhettek.

Chaba khorezmi házassága arra enged következtetni, hogy a Kazár Birodalomba, a kagán szolgálatába tért vissza, és talán a legyőzött és a turkok azaz eleink közelében letelepített besenyők élén is kaphatott valamiféle feladatot, fiainak neve talán erre utalt /Ed, Edemen/. A nemzetség, akinek jelentős vezérét a Krónika a Nagy /magnus/ Magor-ban jelöli meg, területileg talán a hajdani Kaspi-tenger melletti, perzsa-török-albán határ közelében lakott egyik ágára megy vissza vagy erre vezette vissza magát. /A Hunor és Magor történetekből a Tarih-i Üngürüsz és a Képes Krónika szerint is, mintha a Hunor-ág kerekedett volna felül igazán, a Magor ágról alig esik szó. /Ez a kazah hagyományban is előfordult./ Természetesen mindez csak következtetés, felvetés, hiszen egyszerűen az Aba nemzetség tekintélyének emelésére is szolgálhatott a jeles ős megjelölése, összeszerkesztve a hun Athila hagyománnyal, anakronisztikusan. Az előzmények  Chaba esetében a 700-as évek végére nyúltak vissza nagyapja korát tekintve, és ekkorra tehető az alán királyi gyermekek túszul ejtése, akik vélhetően a kazár előkelők kíséretében voltak, mindez további konfliktus forrása is lehetett. Miközben bonyolult összefüggésekben alakult a bizánci-kazár viszony nyilván a turkokat és alánokat is érintve, és az arabokkal való konfliktusok is jelen voltak, de a Kazár Birodalmon belül is támadtak a 800-as években konfliktusok. Mindez a felvetés nem teszi természetesen feleslegessé pl. az Aladár név illetve szó újabb nyelvészeti elemzését, esetleg más összefüggésben is, mivel talán köznépi változata egy más nyelvű szónak, akár a fentiekből kiindulva.

2017. szept.11.