A török szó jelentése a köztörökben fényes, tiszta, átlátszó volt, tehát a Berettyó egy szakaszát ilyen melléknévvel is jelölhették, ennek lehetett duru változata is. Emesu lányának álmáról a Képes Krónikában egy némileg más változat maradt ránk, mint amit Anonymus leír. Felvethető, hogy Anonymus álomról szóló szövegében a divina visio in forma asturis a Hérodotosz által elmesélt álmok egyikéhez hasonlíthat. Ha az astur szót török nyelvi alapon közelítjük meg, felvethető az asi+tur/u/ összetétel "fénylő oltóág" jelentésben, vagy esetleg "ellenkező irányú áradó víz" jelentésben. /Vö. Hérodotosznál Asztüagész méd király két álmát leányával, Mandanéval kapcsolatban: Asztüagész király pedig álmot látott egyszer; azt álmodta, hogy leánya öléből forrás fakadt, és ez a forrás elárasztotta országát, majd egész Ázsiát", illetve "Asztüagész király leánya házasságának első évében újra álmot látott, azt álmodta, hogy leánya öléből egy szőlőtő sarjadt, és ez a szőlőtő beárnyékolta egész Ázsiát." A Képes Krónikában a leírás több ponton eltér Anonymus leírásától: Ugeg fia Eleud Szkitiában Cunodbilia leánytól fiat nemzett, kinek neve Almus lett, annak okáért, mivel anyjának álmában jósjel ismerszett meg áradó vadvíz képében, amidőn terhes állapotban volt, és hogy méhéből erős vízfolyás fakad és nem a saját földjén megsokasodik. Ezért is tudott dolog volt, hogy Eleud ágyékából dicső királyok származnak." /A fordítást a hasonmás kiadás fordítását alapul véve megváltoztattam./ A Képes Krónikában az avis szó minden bizonnyal nem madarat, hanem jósjelet, előjelet jelent latinul. Az Ugek, Ugeg illetve Eleud problémára később térek ki. Ami az álom lényege szempontjából kérdéses, az a "quasi in forma austuris" latin megjelölés. Míg Anonymusnál ez a rész "divina visio in forma asturis". A Képes Krónikában az austur szó okozza a bonyodalmat: azonos-e az astur szóval vagy más szó? másképpen kell érteni? /tehát nem pusztán tollhiba/. A szó némileg emlékeztet az egyszer kedvező, máskor bajt hozó/esőt hozó/ déli szélre latinul /auster/, a haustrum=kutostor, kútgém vagy merítőveder szóra is. Esetleg egy elhalványult törökre visszamenő szóösszetétel is lehet az autur szóban, mintegy avstur alakban /az u-t és v-t sokszor azonosnak írják a Krónika szövegében/ ez esetben esetleg a török av=vadászat, halászat, vad jelentésű szóval lenne összevéve az áradó víz, mindenesetre a szó jelentése már homályba veszhetett a Képes Krónika megírása /1358/ korára.
Anonymus és a Krónikák /Képes, Kézai/ elemzése és több török és magyar nyelvi próbálkozás ragadozómadarak nevének egybevetésével, a latint is figyelembe véve, oda juttatott, hogy a turulmadár megnevezést egész egyszerűen csak az Árpád-nemzetség címermadár ábrázolására értették, nem konkrét madárra, és mindössze mint ilyet hozták összefüggésbe utólag a hun Athyla király címermadarával, tehát a név nem konkrét madárfajtát jelölt. Mindezt Kézai Simon krónikájából lehet elsősorban kikövetkeztetni. /Athyla hun király címermadarán korona is volt szerinte, amit a hazai, a Képes Krónikában levő ábrázolások nem hoznak, Györffy György rekonstrukciói sem, az István király és művében./ Röviden: a turulmadár mindössze a Turul-nemzetség címermadara és ennyi. A madár fajtáját ez a megfogalmazás nem jelöli meg. A héja is török eredetű szó, amit olykor felhoztak, konkrét madárként, persze, ettől még ez is lehet.
Ettől a kérdéstől meg kell különböztetni Emesu lányának álmát és ennek értelmezését. Ha Emesu lányának álmában ugyanis madár jelent volna meg isteni látomásként, vagy jósjelként, akkor ez csak kiterjesztett szárnyú madár lehetett volna, és egyben egy ilyen kiterjesztett szárnyú madár felelhetett volna meg címermadárnak is. A Györffy György által összeállított címerábrák alapján a Képes Krónika szerint számba jöhető ábrák közül ennek az Aba nemzetség címermadara felelne meg, amelynek szájában egy karikaféle /talán hurok/ látszik. A Képes Krónikában, mint ismert, a Bendekus-Ethele-Chaba /8-9.sz./ vonalat Nagy Magorhoz, mint Bendekus apjához is kötve, hozzák kapcsolatba az aba nemzetséggel, és egyben teljesen történietlenül rácsúsztatják a hun hagyományra, de hasonló nevűek az első bejövetel leírásában is szerepelnek, természetesen hasonlóképpen utólagos indokból, éppen ide szerkesztve, szintén időben nem indokoltan. A Bendekus névben a "kus" névrész madarat jelent törökül, a -kuz névrész mást jelentene, ha a Bendekus névforma a helyes, a név kb. szolga madár jelentésű lehetne. Az Aba nemzetség címerében a kiterjesztett szárnyú madár csőrében lévő karika akár a kelepcéből való kiszabadulást is jelképezheti. /A kelepceszerű hurok törökül tuzak./ Az oroszlánábrázolás a Györffy György-féle rajzok alapján a honfoglaló nemzetségek közül a Zobolsu-Szabolcs vonalat jellemzi. Az astur szó és az austur szó különbségét Anonymus ill. a Képes Krónika szövegében korábban megpróbáltam megoldani. Úgy tűnik, a kutatók eddig abból indultak ki, hogy a francia autour /ölyü, ölyv jelentésű szó/ latinul austurnak felelhetett meg, csak az s kiesett, máshol viszont kiigazították a szót aster-ra. ahogy Anonymus írja. Az ölyü szó is régi, török eredetű szavunk Bárczi Géza szerint. Felmerül a kérdés, nem láttak-e valami alaki /és talán tartalmi/ összefüggést a Képes Krónika szerkesztés során az eleu/d/ névvel, ő Almus apja volt e helyen. Tudjuk, hogy ilyen nevet viselt Zobolsu/=Szabolcs/ apja is, aki anonymus szerint is a Dunántúlon szerzett érdemeket a honfoglalás során /Vö. a Vértes név eredetének mondája/. Mindenesetre, úgy tűnik kétféle hagyományról van szó Anonymus és a Képes Krónika esetében, a nevek, a szóhasználat eltérései alapján, az elbeszélések szempontjai is mások. Megjegyzem még, hogy Almus=Álmos utólagos, állítólagos genealógiájában egy Beztur név is szerepel, amelynek második része, a -tur vélhetően a szó török eredetét bizonyítja itt is.
Megjegyzem, hogy a nemes, előkelő személyeket, nemzetségeket jelölő szari török szó, tulajdonképp sárgát jelent, ez van a török turbánt jelentő szóban is /sarik/, a szorosan vett fehér jelzőt az ak török szó szokta jelölni, pl. a földrajzi nevekben is. /Fehérvár, Fehéregyháza típusú elnevezéseink nyilván már későbbi keletűek, a latinban az Alba civitas megjelölés is erre mutat. Ezek már az I.István-féle államszervezés utániaknak tűnnek.
Régi probléma, hogy Ugeg vagy Eleud volt-e Almus /=Álmos/ apja. Van ahol Ugek/Ugeg fia Eleud fia Almus-ról írnak. Korábban tévesen feltételezhettem, hogy Eleud fogadhatta, ismerhette el fiaként Almust, mint utószülöttet. Az Ugeg név elemzése máshová vezetett. a név minden bizonnyal török, és két részre osztható: A nagyapa neve Ug volt, ez számos helynevünkben megmaradt, amelyek nyilván személynévi eredetűek: Fényes Elek geográphiai szótára nyomán volt ilyen Külső-Szolnok, Veszprém, Heves megyében /Ugh. Ugh. Ughfalva/. Az Ugeg név másik fele minden bizonnyal az "ege" török szónak felelt meg, ami gyámot jelent törökül. Vagyis Eleud halála után vehette át Almus nevelését Ug eg azaz Ug gyám, a nagyapa. /Anonymus említi Almus fia Arpad nagybátyját, Hulec-et és két fiát, Zuardot és Cadusa-t, csak utóbbiak vettek részt a honfoglalásban és minden bizonnyal Árpád kortársai lehettek./ A jósálom funkciója nyilván az volt, hogy Almus=Álmos helyzetét megerősítse a nemzetségén belül és utána fiáét, Árpádét is. Minden bizonnyal még a 800-as években alakulhatott ki az álomtörténet vagy legfeljebb a 900-as években. Már Pauler Gyula tisztázta, hogy Zobolsu /=Szabolcs/ apja, Eleud nem volt azonos Almus apjával, más nemzetséghez tartoztak. A Képes Krónika szövegében említett Noe hegyet, amit ott Árpád első szálláshelyéhez kötnek, általában Nyékre szokták a kutatók értelmezni, ami nyelvileg problematikus. Ráadásul Kézai és a Képes Krónika leírása szerint is, ez a hely valahol a Duna mellett kellett volna legyen, ahol Árpád átkelt volna Pannoniába megérkezve. Bár a későbbi hagyomány alapján ezt a kutatók Székesfehérvárra és környékén levő Nyékre értették, mindez nem tűnik valószínűnek. Székesfehérvárhoz teszi Györffy György az 1193-as Árpád-völgye említést, de ez utólagos lehet. Erdélyi István Esztergomhoz, de ott Zolnay László műve Esztergom történetében nem hoz ilyet. A Noé hegy megjelölés inkább illik Pécs környékére, ahol volt Árpád település, ugyanakkor az első szálláshely talán a Duna melletti későbbi Fejéregyház volt, a későbbi Dunavecse térségében. /Említettem korábban, hogy a temetkezőhely általában az adott nemzetség birtokán szokott történni./ /Dunavecsénél később Csanád és Szentimre pusztát is említenek./ A honfoglalás utáni államalakulat felosztásán gondolkodva Anonymus nyomán felmerülhet, hogy nagyjából az általa leírt, és a honfoglalók által meghódított tartományok maradhattak meg, a Tuhutum-féle terület mintegy határtartomány is volt. Érdekesnek vélem, hogy a besenyők esetében is határtartománynak tűnik Felső-Gyla /Konstantin említi 950 körül/. Az addigi hazai felosztás a 950-es évek után Geysa, majd fia István idején kerülhetett átszervezésre egy központosított állam kialakítása jegyében.
Megjegyzem, hogy a Khidmasz vagy Khingülusz folyó nevének első szava emlékeztet a kidem=korrang török szóra, hasonló jelentést említ a szótár az eskilik török szónál is, régi, ősi mivoltra utalva. Ezzel együtt, ahogy múltkoriban kifejtettem, a Lebediasz vezér székhelyével összefüggésben, említett folyó nevének ismeretét VII. /Bíborbanszületett/ Konstantin talán csak a saját korából merítette, erre utalhat, hogy a változatok a Khidmaszhoz képest bizonytalanságot is tükröznek. A kazár birodalom megszűntével együtt a folyó neve is átalakulhatott a térségben.
Megjegyzem, hogy nem egészen érteni, miért nem szokták a kutatók az egykorú török névalakokat a töröknek megfelelő formában leírni, miért gondolják, hogy feltétlenül -úgymond- mai nyelven kell átírni, és így a név értelmezhetetlenné válik, mintha mást jelentene. Ezt tapasztaltam számos esetben, múltkor feltűnt a bolgár feliratok üvgi-je is. /A görög szöveg más formájú török szót jelöl./ Sajnos, a hazai névanyagunk teljes újra áttekintésére már nem vagyok képes, csak néhány dologra hívtam fel a figyelmet. Kutatóink nem mindig vették logikusan figyelembe a lehetséges, sőt nyilvánvaló török eredetet, ahol erről van szó. /Egyetlen lehetőségem, hogy néhány írást szíves technikai segítséggel feltétetek az internetre./
2017. április 17.
