A Krónikák által említett 7 honfoglaló vezérből /Kund, Urs /nem Ursur/, Szabolcs, Lél, Árpád, Giula, Vérbulcsu/ valószínűleg Gyula/Giula és Vérbulcsu a honfoglalás idején utólag csatlakozó vezér lehetett. /Természetesen Gyula/Giula esetében nem a Sarolt rokonságról van szó./ Valószínűnek tartható, hogy Gyula/Giula vezér Dáciából csatlakozott, Vérbulcsu viszont avar lehetett a Dunántúlról. A Vérbulcsu ruháján levő Nap és Hold a finnugor és sámán hagyománnyal hozható kapcsolatba, a két égitestet a világfa ágai közé képzelték. Vérbulcsu esetében felmerül esetleges kapcsolata egy Vér-nemzetséggel, ilyen nevek főleg a Délvidéken. Gyula/Giula vezért a Képes Krónika miniatúráján, mint említettem, a bizánci testőrség tagjaihoz hasonlóan ábrázolták, Vérbulcsu öltözéke törökös, fejfedője az augsburgi Bulcsúéra hasonlít. Vérbulcsú nemzetsége talán kihalt, s Lád csak temetkező helye volt, s mások kerülhettek oda. A nagybírók a fővezéreken kívüli körből is kikerülhettek. Lél esetében talán lehet feltételezni, hogy Kalé fia Bulcsú karkhász esetleg leszármazottja vagy rokona volt. Természetesen az augsburgi kürtös Lél nem azonos a főbb vezérek között szereplő Lél leszármazottjával, ahogy az ottani Bulcsú sem a karkhásszal. Urs, a gülász azaz a második vezér jelentőségére utal az Urs nevek jelentős száma. Ezek a Duna-kanyar vonalába Pilistől nyugatra és keletre Hevesig, és a Dunántúl keleti felére esnek, a Balaton környékééig s a Rába folyón innen Győr környékéig. Az Alföldön nem jellemző, kivétel Csanád környéke, ami a bizánci kapcsolat szempontjából volt lényeges. Urs vélhető nemzetsége, a Megeré=Megyer/i/ az Alföldön és a Kelet- és Dél-Dunántúlon jellemző, ezenkívül Nyitrában is előfordul, az Alföld déli részén Bodrog és Temes megyék területéig. A Megyer helynevek száma legalább 15, az Urs helynevek száma 10 körül van, ez a főbb vezérek és nemzetségek neveinek /kiséretük, népük települése/ előfordulását meghaladja. Jelentős a Germat=Gyarmat előfordulás /Dunántúl, Alföld, Felvidék, mintegy 12 helynév/ és a Tarian=Tarján csak ezután jön, ahogy a Neké=Nyék, viszont jelentős a Karé=Kér, /10 körül/, Kaszé=Keszi /7 körül/ előfordulása, Yeneu/Geneu=Jenő nevek, vélhetően a Genakh /Gyana?/ nemzetségből is 8 körül vannak, így a Gyarmat-nemzetséget leginkább Kundhoz, a Tarian=Tarján-nemzetséget Lélhez köthetnénk, a Nyék /Neké/ vélhetően Szabolcs és utódai, a sad /hadvezér cím/ viselői voltak, de előfordulásban nem túl nagy a számuk, bár személy szerint az utódokat nem ismerjük, Tas és Zoros/Szoros sad nevekre akadtam, Bihar és Tolna megyékben. /Csák nevek?/ Vélhetően a Kér és Keszi néven szereplő nemzetségek népei az ország védelme és a szolgáltatások biztosítása érdekében ténykedtek, a későbbi megyerendszerben a királyi vármegyék ispánjának népeiként váltak fontossá. Korábban a tárkányokkal is összeköttetésben állhattak és a gülász fennhatósága alá is tartozhattak. A tárkányok Györffy György által említett száma és helye nem teljesen igazolható, s természetesen nem szakrális kovácsok, hanem adószedők. -Nem lehet elfelejteni, hogy a fősereghez képest az elő- és utóhad kisebb, mozgékony csapat volt, s ez tartozott a Bihar környékén székelő Árpád és utódai alá, csak Taksonnyal bővült a székhelyük száma, a besenyő házassággal és bizonyos besenyő betelepüléssel. A meszesi kapun túl a Szamos folyó környékén voltak ott a honfoglalók, arra terjeszkedett a Sarolt rokon Giula vagy Jula. A későbbi Baranya megyében nemcsak örmény nyomok vannak /Kos -vár is/, hanem alán-oszét nyomok pl.a Nart/Nard helynéven túl a Hor-kövek /Horkeuk/ Baranya környékén. Horsid a Napot jelentette perzsául, az alán-oszéteknél a Nart-eposz szerint Hor-aldar a gabona ura, Horcseszka a Nap lánya. -Úgy tűnik, a gülász, karkhász utáni harmadik nagybíró, a buloszud /török-szláv közvetítő bíró/ székhelye a későbbi Bodrog megyében lehetett, Bodrog környékén, esetleg egy szigeten levő helység. Keve megyében találni ugyanakkor egy Bolcsinovcz helynevet, ami vélhetően "Bulcs, a másik" jelentésű /török és szláv alapon/. Lehetséges, hogy egymással rivalizáló személyekről volt szó, ami a Képes Krónika ábráján is mintha lecsapódott volna /közember fejfedő, de ugyanakkor az 1. és 2. vezérre jellemző aranykorong a nyaknál, az öltözéken, mint rangjelző. A buloszud személynevére lehetséges, hogy a Derzs volt jellemző, ahogy Bihar környékén a bulcsja neve. Talán Ders, Derzs nemzetségből kerültek ki. Az Alföld déli részén mindenesetre több ilyen név fordul elő, elsősorban Bács és Bodrog megyék területén voltak jelentős Derzs települések. Valkó megyében említik Derzspapfalvát, Bodrog megyében van egy Szent-Ders, míg Keve megyében a Derma helynév, talán örmény alapon, "egy pap úr halálát" jelenti. Egyébként Alpár Bács megyében is volt, Szent Kozma és Damján egyházzal. /Anonymus az Alpár nevet Szalán bolgár vezérrel, a szlávok betelepítőjével hozta kapcsolatba, valószínűleg avar helynevekről /"hős vitéz"/ lenne szó eredetileg./ Érdekességként jegyzem meg, hogy Györffy György Tarkatzu /mintegy Tarkaszu vagy Tarkacsu/, Árpád egyik leszármazottja nevét, Tarhosra értelmezte. Torontál megyében van egy Torhus helynév, ami nyilvánvalóan germán, mintegy "Torhaus", ebből az idők során Tarrós, Tarras lett végül, az előzmény Tarhos volt ejtésben. Ugyanez az eset volt a Tolna megyei Tarrós. A Tarkacs szó a délszláv tegeznek felel meg egyébként. Györffy György, mint korábban foglalkoztam ezzel, tévesen kötötte össze a VII. Bíborbanszületett Konstantin szövegében szereplő Árpád-utód személyneveket helynevekkel. pl. Falész, ami Fali személynévnek felel meg, akár a Falitsi, jós jelentésű török alapon, de semmi köze a Fajsz helynévhez, faiz=törökül kamat jelentésű. Felszínes hasonlóság alapján, még nyelvészetileg sem megtámogathatóan, sem történetileg, hiszen egy nemzetségen belül a székhelyen örököltek, illetve osztoztak is a megszerzetten, de erre ez esetben hol van utalás. Haditettel is szerezhettek birtokot, de az inkább a már kialakult nevet viselte, ha nem volt esetleg puszta földön új alapítás, Nyilvánvaló pl. hogy a Tormas /Baranya megye/ Turmas volt előtte, és nem lehet azonos a Termatzú=Termaszú-Termacsú személynévvel, ami az egyik Árpád-leszármazott török neve volt. Érdekességként jegyzem meg, hogy a vélhetően iráni-török Ders/Derzs személynév hasonlít a Derzes, Derzela, Derzala thrák istennévre. Török-iráni alapon a Ders név jelentése "lecke", ami vélhetően írástudásra is utalhat. Az írástudást a Voszjan/Vaszjan nevű örmény /perszarmen/ származású család/név/ is jelezheti, később Vassan, Varsan=Varsány névbe mentek át, szintén örmény alapon. A thrák istennév talán az ókori Térész nevű uralkodó nevére megy vissza, esetleges Dérész ejtéssel, mint isteni tisztelettel övezett ősre. /a Szabolcs és a kürtössel kapcsolatos tévedésem javítottam./ Az előző írások kiegészítésére megemlíteném, hogy a viszontagságos sorsú II. Jusztinianosz bizánci császár /megh. 711/ feleségének Gliabarinak, a kazár hercegnőnek a nevét talán a Valkó megyei Galibarfalva idézte, de volt Bács megyében egy Tamana puszta is, amely a sorsukban is szereplő Tamany-félsziget nevére emlékeztet. Gliabari a keresztségben a Theodóra nevet kapta. Tamana pusztát a Duna melléki Palánka közelébe tették. - Az ún. makedón dinasztia megalapozója, I. Bazileosz /867-886/ után fia, VI. /Bölcs/ Leó következett /886-912/, ő uralkodott a magyar honfoglalás idején. /Taktika c. művét közölték a hazai kutatók./ Photiosz, a VI. Leó által elbocsátott pátriárka, hogy a császár kegyét újra elnyerje, Naszianszi Gergely prédikációinak illusztrált kiadását ajándékozta a császárnak. A címlapon Michael Angold tanulmánya szerint:"Bazileosz látható, amint átvesz egy koronát Gábriel arkangyaltól és egy hadizászlót Illés prófétától." /Michael Angold Bizánc. Híd az ókor és középkor között. /2001/, 160.o./ A hazai Gábriel arkangyal és Illés próféta hagyomány szempontjából érdekes lehet ez az adat, nemcsak a kazárok Gábriel-hagyománya. - Hor helynév Tolna megyében is volt, török alapon a hor szó leminősítő jelentésű volt, hitvány, ócska jelentésű, illetve a Huru villa/falu/ neve részben a török hurafe=babona szóra emlékeztet. Ezzel együtt a korábbi Hor-hoz hasonló jelentésű is lehetett eredetileg. Dáró vár neve perszarmen-alánnak tűnik. A várbirtokos Majos család neve talán az örmény majisz=május szóból ered. Egyébként Anonymus Horca=Horka személynevéhez hasonló családnév az általa kiemelt, később Ung megyei térségben fordult elő: őri Horkas család. A bulcsok előfordulása és a névanyag elemzése azt mutatja, hogy az Alföld déli része beletartozott a honfoglalás utáni országba, Ajton ellenállása csak a hatalomváltáshoz /972/ és az István-féle államszervezéshez köthető lehet.
Szakirodalom:
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I-5. kötet 1890-1913 -Képes Krónika /hasonmás kiadás, latin szöveg és magyar fordítás/ Dercsényi Dezső és mások közreműködésével /1964/ - Györffy György István király és műve /1977/ -Anonymus Gesta Hungarorum. Ford. Pais Dezső /Hasonmás kiadás/ /1977/ -Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Szerk. Hajdú Péter /1975/ /benne: Hoppál Mihály Az urali népek hiedelemvilága és a samanizmus 211-233.o./ -Nartok. Kaukázusi hősi mondák. /a világ eposzai 3. Szerk. Hoppál Mihály /2009/ -A.Fol-I.Marazov: Thrákia és a thrákok /1984/ -Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-II. kötet Pest, 1851 /Reprint/
2025. II. 6.
