A Korzan nemzetségből származott Uza fia Péter és Ferenc esetét /1263/, Uzát a Kartal nemzetségből származónak is mondják, többször tárgyaltam, bár sajnos, a teljesebb könyvtári kutatást -a szakirodalom rendelkezésemre álló részének utánanézését- nem tudtam megoldani. Összességében az adatok főbbekben egyeznek és ezért is vállaltam a nyelvészeti tisztázást, lehetőségeim határai között. A Korszan kalóz, tengeri rabló értelmű szó lehetne a névadás alapja, ahogy korábban kifejtettem, de felmerül egy további értelmezés lehetősége is a Korzan szóra, ez pedig, hogy Khorezmből jött mohamedán törökökről van szó, a latin szöveg terra Corizan alakja és ennek rövidülése a Corzanra lehetséges szintén a név alapjául. Khorezm a Kaszpi-tengeren túl feküdt, ellentétben a Kurszan /örmény szó, kelepcét jelent/ előfordulásával a Kaszpi-tengeren innen, a kaukázusi albán térségben illetve a hun, turk tartományban illetve a turkoknak is nevezett magyarok első vezére Kund fiának neveként a honfoglalás idején. /A két név keverése minden szempontból alaptalan./ A khorezmi mohamedánokat izmaelitáknak, böszörményeknek is nevezték nálunk, illetve kálizoknak, kalozoknak. Esetleg a kaloz névalak visszafordítása is lehetne korszan szó, inkább ragadványnévnek látszik a Kartaliak esetében. A kálizok, izmaeliták, szaracénok, böszörmények, ahogy Karácsonyi János tanulmánya kifejti, az Árpádháziak korában királyi vámszedők, pénzváltók, sókamarai tisztviselők voltak. A Kristó Gyula által a középkori Erdélyről szóló munkában levő névanyagban az 1138-ban feljegyzett 30 sóadó között szerepel egy Uza /nem népnév, ahogy Kristó véli, ahogy a Wendi sem, utóbbi a Wendel rövidebb változata/. Egy Bakony környéki falu neve 1266-ban hasonlít az Uzal névhez talán, Usal alakban írják. /Györffy György a Pest-Buda kialakulásáról írt művében említi, hogy a Csallóközben, Tany mellett van egy Corzan víznév. Természetesen, ez sem Kurszan nevét őrzi /1268/. -Ennek közelében van Bálványos-Szakálas. - Már írtam korábban, hogy a Kartal helységgel kapcsolatba hozott Kortul-i nemesek megjelölése egyáltalán nem látszik azonosnak a Kartal /Cserhátalja déli szélén/ helynévvel. /Kortul 1271-ből, illetve Cortul nemzetségbeli nemesek 1247-ből, illetve Kurthol /"Farkas-alj" jelentés, a korábbi "Szabadulás" helyett/ 1263-ból, az Uza fiak hatalmaskodása miatt ítélet /1263/. Györffy Györgynek feltűnik az ellentmondás a Kurszán, Kund fia, vélhető területe és a Kartaliak ismert birtokai között, bár nem tudta a honfoglaláskori vezéri sorrendet, a vezérek összetételét és a birtokviszonyokat sem jól megoldani, nem beszélve az első és második vezér funkcióját, rangját jelző címekről, Urs szerepét fel sem vetette az Árpád-utódokhoz képest. A Kartaliak főbb birtokai közül Bodonnyal már foglalkoztam múltkoriban, Ságot is annak vélik, bár a helynév eredetét Kiss Lajos nem tudta megoldani. Talán az "ish" törökül munka, dolog és az "ege" felszabadított rabszolga, fogoly, vagy esetleg az "ager" szántó, mező /latin/ összetételéből jön. Mindenképp munkát végzőket jelent. Érdekes, hogy a kartal szó perzsa alapon szintén értelmezhető a munka összefüggésében: "kar" perzsául munka, foglalkozás, "tal" perzsául domb, halom, mintegy munkadomb lenne ennek alapján. /Bodony törökül -bodun- főleg köznépet jelent./ A Sáp birtoknév esetleg perzsa-örmény alapon értelmezhető, talán a sietésre, sürgetőre, esetleg az örmény hétre /shabath/ utalhat szóváltozással. /előbbiek: shetáb, shtap, shtapel/. Volt Varsány is a Cserhát térségében, amit örmény személynévi eredetűnek véltem. -Szongott Gusztáv figyelmeztet, hogy a Káluszd /Káluszt/ családnevet nem lehet a káliz, káloz nevekkel kapcsolatba hozni, mert egy örmény szóról van szó, ami jövet, jövetel jelentésű /mintegy adventus/. Egyáltalán az örmény neveknél ügyelni kell, mikor van szó teljes egészében örmény főnévről, s nem lehet a törökre, perzsára vonatkozó formai jellemzők alapján ez esetben értelmezni. /pl. szevorti, szewordi/de szabard/szavard, esetlegesen v betűs ejtéssel. A szavart ejtés örményes ugyanezen szónál. A szewordi, szevorti fekete fiúkat jelent örményül. A szabard, szavard jelentése más: az arab fogságból kitörés helyéről jövőket jelölheti. /752/. Esetleg a kara+tal perzsa-török alapon is lehetne értelmezni a Kartalt, mintegy Feketedombként,-halomként. A Cserhátban van Fekete-hegy és alatta völgy is, Peres-hegy táján, van Peres-kő is, Kegyetlen-hegy is, Fekete-hegy alja. A Tar helynév, Tarján patak a Tar és Tar fia iránias megjelölést mutatja. /vö. Nart-eposz/ Ders-hegy is van. Nemti puszta utal a hajdani német betelepülésre. -A Kartal mint "sas" jelentésű név a család felemelkedésére utalhatott volna /nemesi rang/.
Szakirodalom:
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Bp. 1978 - A hunok öröksége. Szerk. Marácz László és Obrusánszky Borbála. Bp. 2009. -ebben: Horváth Lajos: A Kartal nemzetség Etele /Attila/ hagyománya 381-386.o. -Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp. 1979 -Kristó Gyula: A korai Erdély /895-1324/. Szeged, 2002. -Györffy György: Pest-Buda kialakulása. Bp. 1997 - Lederer Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bp. 1959 - Karácsonyi János: Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták?, Bp. 1913 /Reprint/ -Szongott Kristóf: A magyarhoni örmény családok genealógiája. Szamosújvár, 1898 /Reprint/ -Cserhát útikalauz, Bp. 1970
A korábban említett Heymon-történet a német népkönyvek alapján /Histori von den vier Heymonskindern/ pogány Corsan királya nevében természetesen ugyanaz lehet, mint a hazai Corzan nemzetségében. A "kalandozó" vezérek rangját nem egyszer a "király" szóval jelölték a nyugati forrásokban. Egy német népkönyvi elbeszélésben ez minden további nélkül előfordulhat. /Nem Kurszánról van szó, természetesen./ -Egyébként a Kussal megölése /904/ utáni pozsonyi csata /907/ vezéreinek nevét nem ismerjük magyar oldalon. Kussal természetesen nem azonos Kurszánnal. Lehet, hogy a nyugaton hadakozók közül került ki a fővezér és az elő- és utóhad szerepét is el szokta látni egy kisebb vezér, csapatával. /pl. Vérbulcsu és Árpád egyik fia is vezethette, utóbbi talán Tarkatzu/Tarkacsu/ volt.
2024. június 4.
