Az eposz cselekménye Ural-batür kalandozása során eljut a minden bizonnyal török uralkodó /padisah/ Katila udvarába, aki iráni jellegű népcsoportot is függésben tartott. Katila udvarában egy előkelő csoportot tur, ture névvel jelöl az eposz, s ezek nemzetségi vagy hadijelvényéhez a zsákmányolásra utaló madár, a varjú tartozik. A tur, ture megjelölés vélhetően a csoport funkciójával függhet össze, netán az elő- és utóhadhoz tartoztak. A köztörökben a vurgun szó jelöli a zsákmányt, szerzeményt, prédát, a vur- igével függhet össze üt, ver, beleüt, behatol valamibe és más összetételeiben hátbatámad, bemegy az erdő sűrűjébe szófordulatokban is előfordul. Varju szavunk Bárczi Géza Magyar szófejtő szótára szerint finnugor eredetű, varnyú változata is volt a szónak magyarul. Az osztják mintegy varna szó és a vogul uri-nakwa megjelölés emlékeztet leginkább a varjú, varnyú szavunkra. Az osztják és vogul varjúra vonatkozó szavak összefügghetnek a germán var=bősz vadászat, bősz sereg; menetelés ill. nach-var/er/= üldöz, üldöző szóval, az iráni vadkan jelentésű szóval is összevethetők e szavak.A vogul szót akár v hozzáadásával is mondhatták talán, a germánra kitekintve az ur, ure /urochse, urohso a középfelnémetben ófelnémetben/ bölényt jelentett, formailag hasonló a szláv őstulkot jelölő szóhoz. A germánban a fajdkakas is hasonlít /ure, uro középfelnémetben ill. ófelnémetben/ a bölény szóhoz. /létezik nyírfajd is, a nyír egyes finnugor népeknél mintegy szent fa volt/ Természetesen egy madár neve azzal is összefügghet, hogy hol, mit fogyaszt, ha ragadozómadár lenne. A hazai krónikás hagyományban a turul értelmezés bizonytalansága -beillesztik sajátos módon a hun hagyományba, és összekötik az Árpád-házbeliek kiinduló szerepével és a honfoglaláskori viszonyokkal az adott későbbi, már XII-XIII. sőt XIV. század szemléletéből, címerhasználatából és emlékezetéből kiindulva. Mindezek alapján nézetem szerint a turul-hagyomány megközelítéséhez és értelmezéséhez felvethető, hogy egyes török tartományokban területi szerveződésekben, országokban mintegy létezhet egy ilyen nevű és zsákmányoló, a zsákmányt biztosító funkciójú ill. ezt megszervező és előkészítő és őrző csoport és ennek nemzetségi illetve hadijelvénye valamely ragadozómadár lehetett, nem feltétlenül a varjú, amelynek neve egyébként mint a törökben, mind az irániban eltér a fenti ugor névtől és mindkét esetben hollómadarat is jelöl. Az iráni/perzsa varjú jelentésű szavak esetleg némely névben benne lehetnek az Ural környéki térségben, de ez szakszerű történeti kutatást igényel, amire nincs módom. Érdekesség, hogy Ural-batür eredetileg mintegy oroszlánon lovagolna esetleg ilyen nevű állatról lehetett szó talán, míg meg nem szerzi a beszélő, szárnyas lovat, a táltoslovat. /A lovak jelentőségére érdemes külön figyelni a mordvin, udmurt eposzokban./ Az oroszlán a köztörökben aszlan, a csuvasban ariszlan lenne, a kipcsak nyelvekben is hasonló /a baskír is kipcsak török nyelv/, a magyar oroszlán szó is, és talán a fenti csuvas is iráni-török eredetűnek tűnik.
Harmatta János az úr szavunkat óiráni jövevényszónak tartja, a mordvin erza szó is az óiráni férfi szóra emlékeztet. /Magyar őstörténeti tanulmányok /1977/, Szerk.Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András, 175.o./ A batür szót magyar munkák batirnak írják.
Megemlíteném, hogy az "Akbuzat bűvös lóról és a gyémánt kardról" szóló baskir népmonda alapján A.E.Szpadavekkia és H.S.Zaimov baskir nyelvű operát is komponáltak Akbuzat címmel /szövegkönyv:Sz.Miftahov és K.Daján tollából/, bemutatók Ufában 1942, 1957. Baskir néplegenda nyomán M.Burangulov szövegére A.A.Ejhenvald is komponált baskir nyelvű operát, Askazar címmel, amely egy folyó neve, bemutató: Ufa, 1941. 1944. /B.Sz.Stejnppressz Opernüje premjerü XX veka /1941-1960/ Szlovar. /1986/ említi a két baskir operát. Közelebbit nem állt módomban kideríteni róluk, az Ural-batür eposz anyagát kiegészítő baskir hagyományt sem sikerült találnom./
2022. január 14.
