A későbbi néven székelyeknek nevezett népcsoport Sicli, Sycli, Siculi /Zekuli, Zaculi/ névalakjai ugyanolyan rövidebb és bővebb változatot mutatnak mint az ugur/ugor-ugri változat /az ungri-t és a későbbi fejleményeket már máshol elemezni próbáltam/. Ami a székelyeknek a honfoglalásban való részvételét, eleinkhez való csatlakozását illeti, a leírások arra látszanak utalni, hogy korábbi bevándorlás során kerültek a Kárpát-medencébe. Anonymus a Tisza-vidékre Menumorout bihari /bolgár/ vezér területére teszi csatlakozásukat mint hódolt népekét, nyilván eszerint Menumorout hatalma alá tartoztak korábban, a Képes Krónika szerint viszont megtudva eleink beköltözési szándékát, elébük mentek volna Ruthéniáig azaz az orosz térségig, nyilván azért, hogy a Kárpátok hágóin az átjárást megmutassák. Ez utóbbi krónikás közlés viszonyt feltételezné, hogy egy előcsapat már megjelent előzőleg a Kárpát-medencében, még a fősereg és köznép megérkezése előtt, ami az ilyen nagyszabású vállalkozás előtt mindenképpen indokolt is volt. / A hunoknál is megelőzte az Athila-féle fősereget egy előreküldött sereg, kevésbé ismert vezérrel az élen./ A nyugati forrásokban jóval később említett Aventinus/Chussol, Chussal, Cusala rex vagy dux szerepe talán ezzel is összefügghetett. Bár Anonymus Menumoroutot bolgár fejedelemnek nevezi, szavai szerint mintha a bolgároknál régebbi múltra vezette volna vissza az ottani tartomány meglétét, ha az Athila hun királyra hivatkozás adott esetben politikai jelentőségű is volt. Mivel a bolgárok a Tisza-vidéki tartományok kialakításánál és egyáltalán a Kárpát-medencébe érkezve az avarokkal találták magukat szembe, velük kellett megegyezniük az 500-as években érkező avarokat pedig 600- körül kisebb népcsoportok is követték és a bolgárok a 600-as évek utolsó harmadától nyomultak be és szervezték meg a Duna ill. a Tisza vidékén tartományaikat, feltehetően a székelyek beköltözése az avarokhoz kötődhet. Györffy dunántúli szórványok lehetőségén is gondolkodott, de döntő bizonyíték erre nem akadt. A Képes Krónika által említett Pannónia ugyan elsősorban a Dunántúlt jelentette, de ki is terjeszthették később a jelentését.
Ami az Árpád vezette elő- és utóhad összetételét illeti, feltehető, hogy vegyes összetételű volt, és akár a Dnyeper, Dnyeszter vidékén is kiegészülhetett. A kabarok, azaz az előkelő kazár nemzetiségek közül kikerült lázadók kiemelése VII. Bíborbanszületett Konstantin művében nem zárja ki, hogy összetett népességről volt szó, a kabarokkal is számosan jöhettek, bár a magyar küldöttség részéről politikai célzata lehetett a kazárok kiemelésének és a kazár kagán szinte hihetetlen gesztusa történetének, hogy Árpád és utódai szerepét aláhúzzák egy új helyzetben, 950 körül, amikor a hazai hatalmi viszonyok átrendezéséről lehetett szó, s éppen az Árpád-leszármazottak hatalmi törekvéseiről. Anonymus leírása arra enged következtetni, hogy a magyar honfoglalók az újonnan birtokba vett terület megszervezésében a kazár előzményeket és mintákat is követték. A Duna szigete vagy Nagy-sziget lehetett a királyi városnak megfelelő székhely /helyét Noszlopi Németh Péter kísérelte meg tisztázni, Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című munkájában, 65.o./.
A királynéi városnak megfelelő térség a Sepel=Csepel-sziget lett volna Anonymus előadása szerint, de a kazár adózó tartományok példája is szerepet játszhatott a honfoglalók szervezésénél. Természetesen a vezető nemzetség a honfoglalás idején nem Álmos-Árpád nemzetsége volt, ahogy ezt már kifejtettem. /Elképzelhető, hogy Cundu-nak lehetett valami külön török címe is: kán, illetve ilik esetleg/. A Képes Krónikában az Aba nemzetséghez kötött Bendekus/Bendeguz-féle nemzetség felmenőjeként említett Nagy /magnus/ Magor természetesen valamiféle legendás ős is lehetett és inkább a politikai és területi hovatartozás emlékét jelenthette, ahogy a Hunor és Magor történet két változata szintén ilyen funkciót hordoz: kinek, milyen kiemelkedő nemzetségből kikerült vezetőknek volt érdemük egy bizonyos népcsoport megszervezésében és ennek mik a területi és politikai előzményei? A politikai keret és a terület összefüggését és az odaköthetőkre alkalmazását a kutató történészek többször megfogalmazták, tehát ebből jön az általánosító hun vagy turk megjelölés, mindkettő ilyen keretekből kiszakadt illetve ilyen területekhez kötött, török műveltségű népességre ill. személyekre vonatkozott. Mindezt a források értelmezésénél figyelembe kell venni és az értesülések bizonytalanságait is sokszor, vagy az ejtésbeli torzulásokat.
2017. szeptember 14-én
