A fehér=szari és a fekete=kara megkülönböztetés a török népcsoportok /illetve a török szerveződésű és nyelvű, kultúrájú/ népcsoportok esetén a tárgyalt időszakban az előkelő, nemes nemzetségeket különböztette meg a köznéptől.
Lebediasz törökös változatát Lehbedianak lehetne következetesen írni. A Hunor és Magor hagyományt kiemelkedő, előkelő nemzetség hagyományaként foghatjuk fel, a hagyományőrzés módja magyarázza a köznépi és más alapon történő változatok kialakulását.
A "kabaroi" azaz törökül lázadók=kabarok megjelölésre használt barbárok szó inkább jogi kategória a bizánci birodalomhoz tartozókhoz képest. Noszlopi Németh Péter Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című kitűnő munkájában minden bizonnyal jól veti fel, hogy a "circa Nyr" megjelölés Cundu és fia Curzan lakóhelyének, székhelyének földrajzi meghatározását illetően a Pilisbe tehető. A mű hivatkozik az 1138-as dömösi adománylevél azon adatára, amely /tulajdonképpen/ Cundu nevét viselő települést is említ. Curzan várát idővel lerombolhatták a hatalmi harcok során, ahogy Zobolsu /Szabolcs/ utódainak, a Sac /Szák/ nemzetségnek várát is, ugyanis a 14. században már csak helyét említik. A Buda név a jelek szerint török személynév volt, az ilyen nevű vár, település is személynévről volt tehát elnevezve, ahogy ezt a névadási módot sok esetben megfigyelhetjük. Ilyen nevű személyt említ a Képes Krónika Gizella /Keisla/, I.István király felesége híveként. A Nibelung-ének ismerete minden bizonnyal későbbi, mint a honfoglalás, csak az I.István-féle államszervezés utánra tehető; előfordult, hogy utólag kapcsoltak egy-egy nemzetséghez, névhez annak régiségét bizonyítandó később megismert hagyományokat, akár történietlenül, esetleg névhasonlóság alapján. Ez érvényes az egyik Chaba és az egyik Bulsu /Vérbulcsu/ hagyományra is. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a Pilisben az okleveles adatok alapján nem találtak a kutatók középkori, Árpád nevét viselő települést, várat, sőt helyet sem, mindez csak a 19. században jött elő, utólagosnak tűnik. A Dömös környékén Árpáshegyet említettek a 18. században /Bél Mátyás/. Mindez azt látszik igazolni, hogy valóban Cundu és fia Curzan élvezett rangbeli elsőbbséget, Zobolsuval /Zoboleh elírás is lehet/ együtt az elő- és utóhadat vezető vezérrel Árpáddal szemben. A hatalmi átrendeződést a 900-as évekre tehetjük. Talán éppen ezzel függött össze a követjárás Bíborbanszületett Konstantinnál, 950 körül. A temetkezési helyek keresésénél a török népek szokásait kellene figyelembe venni a honfoglaláskori időszakban, így a bulgárok esetében is igyekeztek ezt kideríteni /Fehér Géza/. Kézai Simon Cuve=Keve ünnepélyes temetése említésénél a terre commendari vagyis a földnek átadás fordulat szerepel, a kőszobor nyilván a temetés után emelt valamiféle kőemlékre utal, a kövekalja akár ilyesmit is idézhet. A temetés kérdéséhez megemlíteném az 1047-ben elhunyt Levente, I.András testvére temetéséről a Képes Krónikában említetteket:" Levente nem élt katolikus módra, a Dunán túl, Toxun /Taksony/ falvánál temették el; mondják ott van eltemetve pogány módra őse /avus/ Toxun /Taksony/ is."
Cund leszármazottainak monostoralapítása /Képes Krónika/ úgy tűnik, nem tisztázott. /prope Nyr/
A somogyi Koppány /Cupan/ felnégyelt testrészeit István rokonai és biztos hívei kapujára szegeztethette, valószínűleg Erdelu kapuja a később említett idős rokonával Erdeli Zoltánnal is összefügghetett, és talán Biharban volt.
Basaharc /Basarc/ talán török eredetű szóból ered, ez akár Basharc is lehetett, a Vasvár más névnek tűnik.
Noszlopi Németh Péter említi II. Boleszláv lengyel király krónikaírójának feljegyzéseiből /1080 körül/ a "Basoar" szót, amely a magyar királyi székhelyet jelölte volna. A velencei Péterrel mondottakkal összefüggésben ezt talán Basso-várnak azaz Alsóvárnak lehetne értelmezni. /Esetleg Basvar Fővár értelemben?/
Még egyszer visszatérnék az ungri, Ungria megnevezésre, mint népnévre és országnévre, amely a bizánci görög forrásokban a turkok, Turkia megjelölés mellé lépett az I.István-féle államszervezés nyomán, és másképp is kimutatható. A legkézenfekvőbb magyarázat végülis az lenne, hogy a megnevezés az /h/un+ugri összetételből alakult ki, vagy hunugorra értelmezhető tulajdonképpen- a bizánci görög írásmód elhagyta a h betűt. Így az összetételben benne van az ugr, ugor, uger népcsoporthoz tartozás tudata és a hajdani hun birodalom keretébe kerülés tudata, ti. hogy ebe a politikai-katonai keretbe kerültek, és később is nomád török népek államszerveződéseiben éltek, akiket általánosságban is jelölt a hun szó és ennek változatai, és egy hajdan a hun birodalomhoz tartozó területre költöztek be eleink. Az Anonymus által leírt Szkitia tulajdonképp a Don folyón túl, keletre, a Fekete-tenger és a Kaspi-tenger környékére vonatkozik, a Perzsia hagyomány a Kaukázusra és környékére, így kb. behatárolható az a térség, ami a 800-as évekig követhető a történészek által megtalált forrásokban. /Herodotosz görög történetíró művében ez a királyi Szkitián túli, nem túl ismert terület volt.../
2017- február 15-én
