Ha Konstantinnak a besenyőkre vonatkozó, visszamutató datálását az 50 illetve 55 évről úgy értelmeznénk, hogy a besenyők akkori helyzetének kialakulásától számítjuk visszafelé, vagyis mikor Konstantin szerint elhelyezkedtek a Dnyeper és más folyók mentén a  Kárpátokig, és a Fekete-tengerig, így, visszafelé kb. 845-re tehetnénk a kangar besenyők kazárok elleni háborúját és feltehető arrébb költözését a kazárok győzelme után, feltehetően a kazárok által kijelölt területre, feltehetően a turkok, azaz eleink területe mellé vagy éppen arra. A 830-as évekre, illetve tágabban a 799-843 közé tesznek Ajbolat Kuskumbajev szerint bizonyos zavarokat a Kazár kaganátusban, a kabarok elszakadását, akik a magyarokhoz menekültek volna, s lehet, hogy éppen ezt a zavart használták ki a Volga és Ural között élő besenyők a támadásra. Kérdés, hol laktak ekkortájt eleink? Máig nem tisztázódott pontosan, hol volt a kazárok közelében levő Khidmasz vagy Khingylosz folyó, ahol Lebediasz "turk" első vezér /voevodosz/ lakóhelyet épített, amelyről területét elnevezték volna.  Ha a fenti események befolyásolták is a kazárokhoz való viszonyt, feltehető, hogy a korábbi szövetség nem szűnt meg, mivel Lebediasz első vezér házassága legfeljebb 845-850 körülre tehető egy kazár előkelő nővel, ami mindig a szövetségi viszony megerősítését is jelezte. Sarkel építése a 840-es évekre tehető talán a Don és a Volga folyók egymáshoz közelítő szakaszán. Ha ehhez képeset képzelnénk el Lebediasz székhelyét, tehetnénk a  Don mellékfolyója, a Donyec mellé is, amely a Donhoz képest elülső folyónak is számíthatna, "kardhüvelyöböl" elnevezést is kaphatna törökül /fémművesség emlékei, az alánokhoz kötik/, a Donnal együtt a Meotiszi-öbölbe torkoll. A Donyec esetleges török nevére nem találtam utalást, míg a Konstantin által felsorolt Dontól keletre eső folyók neve törökből értelmezhető /Bal=méz, Burlik=kiemelkedő ponton székhely, Khader=végzet stb./Tény, hogy a Lebediasz nevére emlékeztető mostani helység a Don mellett fekszik, de a név múltját nem ismerem. /A kangar besenyők további támadása a turkok ellen vezetett Konstantin szerint a Dnyeper irányába való továbbköltözéshez, amelynek során a névadó népességcsoport /legalábbis Konstantin tudása szerint/ a szabartoiaszfaloi a Kaukázus térsége felé fordult vissza, a turkok többi része költözött tovább Lebediasz vezetésével "Etelközbe", ahol a kazár kagán ismét megpróbálta a turkokkal a szövetséget megerősíteni, Árpád, Álmos /Almus/ vezér fiának kitüntető cím adományozásával, illetve talán összeházasításával is egy kazár hölggyel, mivel Lebediasznak nem volt örököse és visszaküldte feleségét a kazár udvarba. Ezt az eseményt talán a kazár birodalom újabb belső zavaraival is összefüggésbe hozhatnánk, a khorezmi kapcsolatfelvétellel, és az a mohamedán vallás esetleges felvételének kazár részről támadt bonyodalmaival /868 körül/. Az Árpád apjaként említett Szalmutzész /Konstantin művében/ neve ebben az elírt formában a Salma-kataj-őrségvár nevére, a salma=őrség, őrhely török szóra is emlékeztet, amely persze, folyó mellé szokott épülni. A besenyők újabb támadása a bolgár-bizánci háborúban részt vett turkok ellen nyilván kétoldalról történő bekerítéssel fenyegetett, s ebből a helyzetből észak felé nyílt továbbjutási lehetőség. A Lebediasz nevére emlékeztető helység /a név múltját nem ismerem/, a Dnyeper mellékfolyója mellett épült. Lebediaszról többet nem esik szó. Az Álmos-Árpád vezette honfoglalókról tudunk a továbbiakban. /Úgy vélem, hogy egy XIII. századi nyugati krónikában, a 893-as évnél említett, Alinus vezér nevét, mint a honfoglalás vezetőjét, talán inkább Alienus-ra, latinul ismeretlenre lehetne értelmezni, mivel a nyugati forrásokban általános volt, hogy kevéssé tudták, milyen új népcsoport jelent meg a Kárpát-medencében és Árpád nevét sem említik./ Az egyik nyugati forrásban szereplő "Cowari" említése is magyarázatra szorul nézetem szerint, és az "Awari" rossz olvasatát feltételezem, bár a forrást nem tudtam íráskép szempontjából megnézni, a hazai források írásmódja alapján./ Anonymus Comanus szóval jelölt "kunjairól" több feltételezést fogalmaztak meg. A névanyag alapján, mintha Árpád kíséretéhez tartozó besenyő "vezérekről" lenne szó, akik nagyrészt követi, hírszerzői feladatokat kapnak, de önállóbb akcióik is vannak, illetve ilyenekben is részt vesznek. Míg a Krónikák a Kárpát-medencébe való bejövetel után 7 földvár építéséről tesznek említést, /ez a szám a későbbi erdélyi szász fejleményekkel kapcsolódik össze utólagosan/, Anonymus elbeszélésében mindenesetre kevesebb földvár említéséről esik szó, és mellette várak foglalásáról is. A moger azaz magyar vezérek közül a Tisza vidéken Eleud fia Zobolch /Előd fia Szabolcs/, illetve Lelu apja, Tosu /Lél apja Tas/ épít földvárat, akik közül Szabolcsot az Álmos-Árpád rokonsághoz sorolják. Tas nem feltétlen tartozik ide. Ound vezér, Ete  apja szintén a magyar vezérek közül a Tisza mentén Alpár vár környékén épít jóval később, nyilván már a megszerveződés során, várat /Csongrád/. Az Alföldön illetve a meszesi kapun túl még Tuhutumnak jut jelentős szerep, másokkal együtt, a "hét magyar vezér" közül. Cund, Curzan apja csak a Duna vonalának biztosításában kap szerepet említésszerűen. Míg Salanus vezért és Giládot is lényegében a bolgár tartományok vezéreiként említi Anonymus, sokkal bonyolultabb a helyzet az ungi Loborcy-val, ill. Menu-Morout vezérrel kapcsolatban. Előbbinek duca méltóságneve Daciát idézheti, Menu-Morout vezér viszont Árpád üzenetére úgy válaszol, ősapjától Attila hun király ragadta el a földet, így hiába hivatkozik vele szemben Árpád Attila hun királyra, hogy annak nemzetségéből származna.

A hun hódítást megelőzően a történészek a Tisza-vidéken szarmata-jazygokat feltételeznek, akiket alánoknak tartanak, természetesen egyéb népességről is van tudomásuk Attilát megelőzően, mint a gótok, quadok, gepidák. Menu-Morout neve azonban töröknek tűnik, népét Anonymus kazárnak nevezi, és azon a vidéken élnek említése szerint a székelyek is. Anonymus leírása ellentmond annak a feltevésnek, hogy a kazárok, sőt székelyek a csatlakozó kabarok soraiban jöttek volna be. És természetesen ellentmond az orosz évkönyvek tudósításainak is, amely a fehér ugrok, besenyők, majd fekete ugrok elvonulását említi Kijev mellett. A két ugor népcsoportot a honfoglalás két hullámának tekinthetnénk, akik esetleg bevárták egymást, bár erre nézve nincs igazi információnk. A besenyők, oroszok csatlakozása, amit Anonymus említ, feltehető. Az alánokkal mind a kazárok, mind eleink szorosabb kapcsolatokat ápolhattak a Fekete-tenger és Kaszpi-tenger-Kaukázus térségében. Érdekesnek tűnik a Hunor és Magor történet Nemród, Nemrót apanevének Ménrótra történő köznépi átértelmezése, a monda egyik változatában. A bihari vezér legyőzése és a vele való békekötés házasságkötéssel is megerősítve a honfoglalás döntő mozzanata Anonymus előadásában. A másik kétségtelenül Salanus vezéré, már ami a honfoglalás első menetét jelentette. Az Álmossal és Árpáddal rokon Hulec fiai, Zuard és Cadusa közül Zuard neve nem kapcsolható össze nézetem szerint a szabard/szavart névvel, mint személynév. Feltételezhető változatai Zoard-Szo/v/ard lehetnek, talán a szovát nemzetségi ággal is összefügghet a név. A Györffy György által említett a dunai bolgár fejedelmi lajstromban említett Szevar fejedelmnevet nem lehetne sem ezzel, sem a Kaukázus vidékén említett, a kazárok felé eső térségben levő Szovárral kapcsolatba hozni. /A kazárok szabir népnevével persze, még kevésbé függnek össze a fentiek./ A Petrik István művében a volgai bolgárok országának ketté szakadásával kapcsolatban említett Bolgár illetve Szuvar külön értelmezésre szorul. Talán egy-egy nagyobb városhoz kötődik a két név, mint ahhoz tartozó terület. Az Anonymus által említett terra Bular csak egy Bular nevű személy földjére vagy esetleg a besenyők egyik törzsére utalhat /Bulatzoszpon Konstantinnál/. Ha a Bolyár helynév tartotta volna fent a nevet, nyilvánvalóan személynév és nem népnév. Györffy szerint a Dnyepernek volt besenyő neve is,Varuch. Árpád fia, Zolta Anonymus szerint fiának, Taksonynak de terra Cumanorum hozott feleséget, amit a besenyők földjére értelmeznek. A Tuhutum vezér leszármazottjaként számontartott Horca fia Gyula nagyobbik lánya lehetett Karold, kisebbik Sarolt, akit Geysa fejedelem nőül vett. Öröklési probléma merülhetett fel, ha a két lányon kívül nem volt fia Gyulának. Erdel-i Zoltán I. István anyai dédapja lehetett, mint I. István által kijelölt örökös. Mindenképp a Tuhutum-féle, Anonymus által feljegyzett leszármazás lehet mérvadó.

2016. júl.10.