Németh Amadé úttörő jelentőségű műveiben -Operaritkaságok /1980/, A magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig /1987/- találkoztam két érdekes irodalmi-zenei vándortémával: Ines de Castro /megh.1355/ és Agnes Bernauer /megh.1435/ történetéről van szó. Előbbi a nagy portugál költő, Luis de Camoes A Lusiadák című eposza /1572/ alapján vált ismertté. /3. ének, 118-136. vers/ A Lusiadák című eposz 1997-ben megjelent magyar fordításának jegyzete szerint, Ines de Castro: "Kasztiliai nemes lány, aki IV. Alfonz fiának, Don Pedronak szerelmese, majd titokban felesége lett. A spanyol befolyástól tartó udvaroncok a király tudomására hozták a dolgot, és Alfonz Coimbrába hurcoltatta, majd meggyilkoltatta Inest". Német Amadé szerint Julius von Soden gróf 1784-ben bemutatott Ines de Castro című drámája nyomán írta meg Dugonics András /1740-1818/ Bátori Mária című drámáját, amelyből Egressy Béni írt Erkel Ferenc számára operaszövegkönyvet. Erkel Ferenc Bátori Mária című operáját 1841. február 4-én adták elő először, és a Nemzeti Színházban ezt követően több, mint 30 előadást ért meg. /A ma már alig ismert Dugonics András műveiről, többek közt Etelka című egykor népszerű regényéről, mulatságos magyarításairól érdekesen írt Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében./.
A másik vándortémát, Agnes Bernauer augsburgi fürdőslány történetét is többen feldolgozták. A legismertebb alkotás Chr. Friedrich Hebbel /1813-1863/ drámája volt a XIX. században. Halász Előd A német irodalom története /1987/ című műve szerint Heinrich von Kleist Prinz von Homburg-jához hasonlóan az állameszme áll a darab középpontjában: Albrecht herceg, a bajor trónörökös Agnes Bernauerrel titkon megkötött házasságának Ernst, az öreg uralkodóherceg csak a lány megölésével / a Dunába fojtják boszorkányság vádjával/ tud véget vetni, és fiát, Albrechtet arra bírni, hogy a bajor trón örökébe lépjen, biztosítva ezzel a tartomány és a birodalom békéjét is.
Carl Orff német zeneszerző születésének 120. évfordulója apropójából keresgélve az Orffra vonatkozó munkákat figyeltem fel a történet újabb, Hebbeltől eltérő anyagból kiinduló feldolgozására Die Bernauerin. Ein bairisches Stück címmel. A bajor dialektusban írt színpadi mű rendkívül szuggesztíven adja elő a történetet, különösen a "boszorkányüldözést" felidéző jelenet nagyhatású.
Érdekes volna mindkettőt előadni hazai színpadokon is, ez esetleg Chr. Friedrich Hebbel drámái iránt is felkelthetné a figyelmet.
Természetesen Carl Orff más művei is érdeklődésre tarthatnak számot, de abban a formában előadva, ahogy azt a szerző elképzelte. /pl.Die Kluge, Der Mond című művei, amelyek Grimm mesék nyomán íródtak Carl Orff sajátos felfogásában/.
2015. augusztus 10-én
