A hazai krónikás anyagban szereplő, Hunor és Magor anyjaként megjelölt női neveket /Enet, Enak, Enée, Enéh, illetve Ankisza/ vizsgálva, a Tarihi Üngürüsz Ankiszája mintegy "feleségül kért anya" lehetne török alapon az ún. mazdakita korszakban, Arranban, tehát a kaukázusi Albániában, ahol a Nimród-hagyomány érvényesült, s Nimród leányági rokona került oda, a grúz krónika szerint, akitől egy grúz dinasztia származott. A Hunor és Magor apjaként megjelölt Nemród/Nimród magyarázata ez a háttérhagyomány. A Ménróth gigász /óriás/ hagyományt a Men holdistennel hoztam összefüggésbe, vélhetően Kisázsia felől jött. Kézai Simon és a pozsonyi krónikás hozza. Az enete népnévnek /Sztrabón/ valószínű "kifelé irányuló, elszármazott" jelentése lehet iráni alapon, de csak a Men /Ménrót/-hagyomány révén lehet a hazai hagyományhoz köze, a név értelmezése lehet hasonló. Az Enet névalak mintegy "átadott" jelentésű lenne iráni alapon, az Enak "zálog" görög alapon, török alapon ez a "legfehérebb", az Enée, talán germán alapon "leszármazott unoka" lehetne. A gigász mint félisten, szörnyeteg ugyan megszelidülhetett a  hagyományban, de mégis eredetileg esetleg szűzlányokat követelt feleségekül. Ezt biblikus alapon átalakították az Ararát /örmény/ hagyományhoz illesztve. Az örmények az ugariti hagyományt is szokták említeni előzményként /í.e.2. évezred/ amiről a Baal és Anat ugariti eposzok kötet /1986/ ad ismeretet, Anat nevének e-s változata is lehetne az Enet, ha a kaukázusi térség más nyelvi változatait nézzük. -A Hunor és Magor /Békés megyében Mágor írásmódja Magur volt egy oklevélben/ mondái kb. 100 éves időközökben váltják egymást változataikban. A Tarih-i Üngürüsz-változat 570 körüli, a Meótisz-vidékre tett kb. 670 körüli, a zsidó kürt-ünnepváltozat inkább 800-as évek, a fosztogatás változat lehet a 700-as évek is, esetleg 740 körül, a zsidó-kürt-ünnepes 840 körül kialakulásukat tekintve. A Nagy Magor király monda a kazárokkal való egyezség tájára tehető talán, 670 körülre. Magoria kerület a Kuma-vidékről a Kubán-alföld vidékére, a Meótisz-öböl környéklére tevődött, ahonnan tovább mentek a turkok /magyarok/ részben a Don-Donyec vidék felé, Bascardia ill. Dentia kerületek területére, az onogurok illetve bolgárok elleni harc, ezek arrébb szorítása után, révén, a Kazár Birodalomban kijelölt területre, amely az ún. Régi Magyarország volt, a tatárok idején is /vö. Estokis, Bascardia fejedelme tatár függésben az 1300-as évek elején/. -Egy Eneh női névalak lehet akár "ez sértés" jelentésű is iráni/perzsa alapon. /en+ehánat/, ami beáldozásra utalhatna szintén, adomány=eáne iráni/perzsa alapon, felajánlás mintegy. A Képes Krónikában Botond párharcát a göröggel Bizáncban úgy ábrázolják, hogy a párbajozók előtt, oldalt, Apor /Opour/ közkapitány és mögöttük a hadjárat fővezére látszik, aki valószínűleg a 970 után/körül kivégzett buloszud volt, aki ígérete ellenére újra hadakozott Bizánc ellen, majd a frankok ellen fordult. Az ábrázolás sajátossága, hogy a fővezéren a közemberekre jellemző fejfedő van /a Szvatoplug-jelenetben a lovászfiún van ilyen fejfedő/, a fővezér sárga/iráni, perzsa színnek tűnik/ öltözékén az első és második vezérre jellemző aranykorong látszik, mint méltóságjelvény. Egészében a hatalmat bitorlóra utalhat. A korábbi, a bulgáriai hadjáratokat említő szövegrésznél a sárgaruhás fővezéren nincs hatalmi jelvény, fejfedőjén sem, de ez utóbbi inkább Kundéra emlékeztet. A lovon ülő közkapitány ott is hasonlóan van ábrázolva. Az iránias öltözék vélhetően az alán-oszét vonalra is mutatott. -A magyarosan Szorossad-nak nevezett helynévben a sad=a honfoglalók kiemelt  hadvezérének rangja van megnevezve, ezt Szabolcs és utódai viselhették, ezek közé tartozott Tas, Zoros is /magyarosan Szoros/. A név a zor török szóból /jelentése erő, erőszak/ vagy az örmény zor szóból /jelentése katona, harcos/ ered. -Árpádra, mint az elő- és utóhad vezérére, vonatkozó helynévnek csak a Bihar megyei Árpád helynév tekinthető, a Baranya megyei /Arapad, Arpat, Halas Árpád, Gallicus=Gall Árpád/ nem tekinthető ennek, sem az inkább árpaföldre vonatkozó Komárom megyei helynév. -A Horka /Horca/ személynév, amit Anonymus Tuhutum utódaként említett, a Tuhutum germán névhez képest szláv eredetű, Gömör megyében és Szepes megyében is előfordult. A Szoros helynévvel a Tiszántúlon is találkozunk, ha a Szorossád helynév Tolna megyében fordult is csak elő. A Horka személynévnek semmi köze nincs a karkhász bírói méltóság megjelöléséhez, ami török eredetű. Természetesen a Harka is más, a Horka változataként előfordult, a Harkány helynév megint más, ha az előzményeit és a Harkály változatot nézzük. Egyébként a kürt szó nem a kurt=farkas /ü-s ejtéssel is/ szóból jöhetett török alapon, hanem a zaj, lárma jelentésű török gürültü szóból, a kyurth=kürt megjelölés a Kürt helységneveknél egy girültü-gijürtü-kjürtü-kürt szóalakulásra utalhat. Bihar megyében a 15. századi oklevelekben a románokat wolachalis, máshol: valahalis néven nevezték, röviden valahal-nak, Anonymus blakjai vagy fekete vagy esetleg, a délszláv blakitan alapján kékruhások, vagy esetleg a török bilakisz=ellenkező, egyáltalán nem szóból jelöltek, esetleg a francia blague=kérkedés szóból jött a szójáték. Nem vlachokat jelöl a szóval, úgy tűnik. Kővári László Erdély régiségei és történelmi emlékei /Kolozsvár, 1882. Reprint/ alapján Bihar közelében maradt meg a Tuhutum nevű személynek emléke. Tuhut várának romja az Almás vizének Szamosba torkolásánál, ill. a Meszeshegy alatt Tuhutszállás fala, Tihón falu is. A Tuhutum név germán eredetűnek tűnik, tuht, duht=nyomulás, erő, derekasság+tuom=hatalom, uralom, méltóság germán /mhd./ szavak összetétele lenne. A Tihón falunév nem azonos ezzel, a tichen=munkálkodik, vezérel, leselkedik, ill. osonni, leselkedni germán szóra megy vissza, esetleg a hone=gúny, csúfolás is benne lehet tich+hone a leselkedés gúnyja, csúfolása lenne, A kémkedéssel függhet össze. A Tétény személy- és helynévhez semmi köze nincs, természetesen, ahogy egyes történészek állították tévesen! /A Tétény nemzetség csak a 13. század elején bukkan fel Pest környékén./ Gelu vára bizonyos távolságban van Gyalutól a hagyomány szerint. Hogy Attila hun király nagyapja Turda lett volna /Torda előzménye/ nem igazolható. A Turda germán eredetű lehet, tiurde=értékesség, magas érték; drágaság, ékszer /mhd./ -A sad méltóságot valószínű Szabolcson és utódain kívül nem viselte más, Gyula vezér Dáciában, Vérbulcsu a Dunántúlon /avar?/ csatlakozhatott talán a honfoglalókhoz. Vérbulcsu fejfedője a Lél és Bulcsú jelenteben ábrázolt, az ottani Bulcsú fejfedőjének formájára hasonlít, mint írtam,  török nemesre volt jellemző. Az Anonymus által említett Álmos rokonságra jellemző nevek Bihar megyében a Zuardfi család, Kraszna megyében a Szovár-hegy, Almás környékén. A Bihar megyei Csebe /Chebe/ helynév is összevethető a Ceba ispán nevével I. István idején. A Bihar megyei Falkamar helynév lehet germán eredetű is mintegy Volkmar, de akár török is, ha a fali=jós és a kamar=hold összetételt vélnénk benne: "jóshold" mintegy. Vö: Falitzi, Falész, Árpád leszármazottak /görög szövegben/ Kopány /Cupan/ helynév előfordul Torda megyében is, a Dunántúlon Zala megyében és Veszprém megyében, a Somogy megyei Törökkoppány nézetem szerint inkább a Gutkeled nemzetséggel függhetett össze, mint a Krónikákban szereplő Tar Zerind fia Kopánnyal, I. István ellenfelével, aki inkább sümegi vezér, Sümeg ura/dux/ lehetett, mivel általában a székhelyük után jelöltek ilyen módon vezéreket. Lehbedi székhelye lehetett csak Lebedia, ahogy később is a székhelyeivel találkozunk. /Lipeck környéke, Pszjol folyó, Podólia/ A honfoglalás után szórt birtokrendszer lehetett, ahogy később is változó ki, hol kaphatott birtokot, a jövedelmet osztották fel. Ami a honfoglalás utáni államszervezetet illeti, bár Györffy György 15 tárkányt talált, valószínű, hogy 5 nagytárkány volt, mint adószedő, s csak ezek alá rendelték a többit. A buloszud, mint nagybíró, alá talán 10 bulcs /kisebb egyeztető bíró/ tartozhatott, az Alföldön mutathatók ki a nevek. / A Bucsa, Bucson, Bulcsú nem tartoznak ezek közé, a Bulcsú kifejezetten személynév, a buloszud méltóságnévhez semmi köze nincs, legfeljebb a kiinduló török szó./ -Felkeltette a figyelmemet az erdélyi Kozárvár Dézs környékén. Úgy vélem, hogy ha Theophilosz /829-842/ bizánci uralkodó 834-ben építtette volna, a hagyomány szerint a kazároknak, ez kizárt dolognak tekinthető, mivel nem voltak ott, akkor kazárok. /Szarkel erőd építése a Donnál jó viszonyra vall./ A gozár perzsa/iráni szó lefektet, felállít jelentésű, a bonjád-gozár alapítót jelent, tehát a szarmata /iráni/perzsa/ megjelölés hasonlíthatott a kazár magyarosan kozár szóra és átértelmeződött a vár neve, a gozárból lett kozár /=kazár/ névalak. Rom, töredék maradt belőle /délszlávban kuszur=maradék, talán ez van a román megjelölésben: Cuzdrioara, az ara=vár jelentésű/. Esetleg Cus-dar=töredék-kapu lehetett még egy további névalak, mintegy kuzdar ejtés/. A Pata helynevek valószínűleg Dáciára nyúlnak vissza, nemcsak Heves megyében volt később Abákra jellemző Pata. Jelentős Pata nevű város Kolozs megyében volt. /vö. Patavissa római helynév/. A székelyeknél előforduló Alárfi, Aladárfi családnév belejátszhatott az Aladár és Csaba monda kialakulásába, amit a Képes Krónika az egyik Bendeguz /Bendekus-hagyománnyal fűz össze és az Aba-nemzetség származásával. A honfoglalás idején bejövő Edemen apja, Csaba kb. Álmos kortársa lehetett vagy Árpádé.  A nagyapa, Bendekus/Bendeguz 790-800 körül élhetett a kazár birodalomban. Úgy tűnik, hogy volt egy kazár-arab ellentéttel összefüggő Bendekus/Bendeguz hagyomány, és volt egy avar-bizánci háborúval összefüggő Bendekus/Bendeguz hagyomány. Az ún. első beköltözés lehetséges, hogy az avar-bizánci ellentéthez is fűződik, bár később idekapcsolható a Kussal-féle hadjáratot /892/ megelőző 885 utáni beköltözés is részben. /Ómarót-szigetnél Levedin helynév/ Más eset a 838 előtti Al-Duna környéki beköltözés a bolgárok közelébe, amely a hun/avar népességgel való szövetséggel /(h)un+ugri/ a turk elnevezés mellé az ungri elnevezést is megalapozta. Ami az ószláv ongre elnevezést illeti, ez nem onogur, hanem abból következik, az ő ugerjeik, nem a mieink, ugyanaz mintha a ven-szót tennék a népnév elé, "külső" jelentésben /vengri/. -Dáciához kötik az anszalok, mint germán népcsoport, említését /ansdingek, asdingok másképpen/, ez adná a kulcsot a Heymon-hagyomány népkönyvi változatának Ansay nevéhez, aki Köln királya Corsannal, a "szaracén" ellenféllel szemben, akiben a hazai kalandozások visszhangját véltem felfedezni. A dömösi egyház és únyi egyház jobbágyai 1250-ben a Tolna megyei Urs faluba költöztek. Az  írásmód /Demes/Dömös Dismis-nek írva, Úny /Esztergom megye/ Unni-nak /örményes szóalakokat mutat, unájn örményül szegény, üres. Küküllő megye névanyagában, ahová nézetem szerint a Kund-utódot költöztették I. István idején, Keán legyőzése után, Zoltán, az Erdőntúli-részek elöljárója közelébe, lehetett valami ismerete a gülász hagyománynak, amit eltorzult formában a "Gyulás" helynevek jeleznek, van egy 1523-as "Gyules" azaz a Gyűlésre érthető szóalak is. Egy Patafája /Nagyszalonta környékén/ Bihar megyében is volt, mint adószedő hely. -Az onogur megjelölés nézetem szerint egyetértő, egyező törzseket is jelölhetett az unigurok, onagurok névváltozatok alapján /onam + ogur összetételt feltételezve/, ez esetben elesne a 10 törzs értelmezés, és az ehhez fűződő következtetések. Az onogundur, mint leszakadt onogur, is inkább ilyen értelmezésre utalhat. A Nándor szórványos helynevek az ungri onogurra értelmezésének logikailag ellentmondanak. Az Ongor családnév jöhet Ungurból, de ez is szórvány /Ungur örményesen onogur lenne./ Csánki Dezső történeti földrajzában találkoztam a Baranya megyei helynevek között Nart és Cirdonisz vagy Cirdon helynévvel. /Naarth, Narth, nyilván az alán-oszétekre vonatkoztatható nartokat idézi, Cirdon helynév összevethető a Nart-eposz Cirhuzsej személynevével, a -don összetevő folyóvizet szokott jelenteni, pl. Ardon folyó/ -Az Ibafalva helynévben az Iba szó Mar Ibas Katina örmény történetíró nevére emlékeztet. A magyarok őselei hajdankori nevei és lakhelyei. Eredeti örmény kútfők után írta Lukácsy Kristóf szamosújvári plébános I-II. kötet. Kolozsvár, 1870 /Reprint/ Lukácsy Kristóf munkája természetesen kritikával kezelendő, de értékelhető sok tekintetben./ A Volhiniai hátságtól délre, a Podóliai hátságtól északra eső térségben előfordulnak bizánci uralkodókat idéző nevek, így Theofipol helynév is /ma Ukrajna/, vélhetően Theophiloszra utal, mint városnév /polisz/.

A felhasznált szakirodalomból:

Képes Krónika I-II. /1964/, Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1-3, 5. kötet 1890-1913 /Reprint/ -Anonymus Gesta Hungarorum. Pais Dezső fordításában /1977/ - A magyarok története. Tarihi Üngürüsz. Madzsar Tarihi /1982/ -Krónikáink magyarul III/1 Válogatta és fordította Kulcsár Péter /2006/ A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor /1900 Reprint/

2025. I. 20.