A Képes Krónika 1350 körül élt miniaturafestője sok tekintetben beletette saját tudását a honfoglalás előtti korszak miniaturáiba. Kétségtelen, hogy a magyar hagyománynak a hun hagyománnyal való teljesen vitatható egymásra csúsztatása, zavaró és ellentmondásos összeszerkesztése, az időpontok és az események téves összecsúsztatása, a mondai hagyomány keverése a kevés biztosan tudott adattal és még ezeknek is bizonytalan értelmezése, a kutatást igencsak próbára teszi és minden más forrás figyelembevételével lehet csak biztosabbat mondani a tényleges történelmi eseményekről és ezek időpontjáról és lehetséges szereplőiről. Átnézve a miniaturák leírását a Képes Krónika hasonmáskiadásához készült jegyzetekben /1964/ feltűnik több eltérés a megállapításokról közelebbi szemügyrevétel alapján. A hun Attila, akit mint többször leírtam tévesen neveznek a Nagy Magor király fia Bendeguz unokájának /ez az Atyla -az írásmód szerint - nem a hun Attila lehetett, akinek Mundzsuk volt az apja, saját közlése szerint/: nyilván egy magyar hagyomány téves rácsúsztatása volt a hun hagyományra és ráadásul a szóbanforgó Bendeguz legfeljebb 790 körül élhetett, a kazár birodalomban, míg a hun Attila 453-ban meghalt viszont érdekes módon ábrázol a miniátor egy sárgaruhás uralkodót /10, 13.o./ és egy ettől eltérő piros ruhájú hun uralkodót, a tényleges Attilát, a sárgaruhásnak világosabb a szakálla, mint a hun Attiláé, a koronájuk is eltér. /a hun Attila: 11, 14. kép többek közt/. Hogy Buda lenne a képen, nem valószínű. Mintha egy Nagy Magor király hagyomány folytatóját ábrázolná. /Az előzményben, a Hunor vagy Magor csodaszarvas-jelenetében a Meótisz-mocsaraknál /Perzsia szomszédságába teszi a Krónika/ a ruha haloványsárga és perzsa-jellegű, a sárga süveg is. /Persze, a Meótisz-öböl mellé költözés a Kuma folyó vidékéről a Kaszpi-tenger mellől vélhetően a kazárok felemelkedésével ment végbe, mintegy 650 körülre tehető. A magyarok bejövetele Pannoniába kép sajnos, ismereteink alapján megintcsak nehezen értelmezhető. Rajta van Kund és Árpád követe, Kusid /kérdés, tényleg Kund fia volt-e, bár a mellén van a vezéri/fejedelmi hatalmat jelző aranyos korong az ábrán, Szvatopluk /894-ben meghalt/ előtt, majd a második hírmondó ivótülkös jelenete szintén Kusiddal, de a bejövetel részben a fehér lovon nem Árpád ül, hanem az ivótülkös hírmondó, a sisakján már kitüntető jelvénnyel, a vállpántkorongja /nyilván katonai rangjelzés/ véletlenül csúszhatott mellére, s mögötte mintha egy pontosan nem ismert /Kussal előhadáról tudunk 892-től/ előhad állna, egy bizáncias katonai parancsnokkal és 7 honfoglaló vezérrel, köztük két aranykorongos vezérrel /az egyik kicsit Kundra emlékeztet, de más a fejfedője, a másik pirosruhás, de nem a Szabolcs-féle öltözék és ábrázolás, mert az páncélos vitézt, vezért mutat, ez nem. A többiek sem felelnek meg a későbbi vezéreknek. Hét személy áll a fehér lovon ülő hírmondó mögött. A pirosruhás mögött álló emlékeztet Ursra, de csak a feje látszik. Úgy vélem, hogy a miniaturafestő osztotta a krónikás véleményét, hogy mások is jöttek a felsorolt hét vezéren kívül, pl. Ákos, Bor, Aba nemzetség, s az egyetlen érv a hét vezér mellett, a köznép tudása a Hétmagyarról. /88.oldal a Krónika szövegében a magyar fordítás alapján./ Az első bevonulás ábrázolásán tehát a Krónika által nem említett vezéreket próbálhatták ábrázolni!  Lásd következő írásomat is! Alatta a két iniciálékban nézetem szerint Ugeg és Eleud /Eleüd-nek szokták ejteni/ lehet. A 23. oldalon, a felső ábrán, Álmos lehet, mögötte hat páncélsisakos. Szakálla, bajsza idősebb kort mutat, mint a lejjebb, első fejedelemként jelzett Árpád képmása. Ugegtől kezdve Geysáig az ún. Árpád-nemzetséget ún. turulos pajzzsal ábrázolják. /egy helyen Attila hun királyt is/. /14.o./ Álmos, Árpád fejfedője, akár Szabolcsé perzsa jellegű, /laposabb, piros,arany osztattal/ hasonlót Brentjes Perzsiáról szóló művében az ún. Hold-király szekerén levő vitéz fején vélek látni /feketén-fehéren, mivel tárgyon van/. Szabolcs pirosszínű páncélos katonai öltözetén nincs aranyló korong, a pajzs ezt el is takarná. Szabolcs /Zoboleh/  turk-magyar részparancsnok/szárnyparancsnok után Gyula vezér következik a Képes Krónikában /Giula írásmód szerint értendő/, az ábrán nézetem szerint a bizánci testőrség tagjaira jellemző aranyos sisak és aranyos páncél van, tehát mintha a bizánci birodalom szolgálatában álló vezér csatlakozásáról lenne szó. A Sarolt-rokon Gyula, később, fehér szegélyes piros sapkában van ábrázolva, ahogy István legyőzi. Ez az István előtt megjelenő András, Béla, Levente testvérek közül András fejfedőjére hasonlít. Kund vezér páncélos öltözetű, bár sárga az inge, pajzsát elfordítja, békés szándéka jeléül bizonyára, mellén a hatalmát, rangját jelölő aranyos korong látszik, fejfedője piros-sárga szegélyes sárga perzsa jellegű süveg, elöl aranyos jelvénnyel. Bizonyára még tudták, hogy első vezér volt. Álmos, Árpád kezében kard van, Szabolcsnál, Gyulánál lándzsa, Kundnál is lándzsa. Lél vezér ábrázolása sárga /nem páncélinges/ ruhájában sárga aranysávval és arany körökkel díszített süvegében, szablyával a kezében sajátos, pajzsot is tart. Alán-oszét eredetű vezér volt, alán-oszét szárny- vagy részparancsnok is lehetett, apját Anonymus /Pál prépost, királyi jegyző/ Tosu-nak írja, ami nézetem szerint nem a török Tasnak felel meg, hanem az iráni/perzsa Tasz névnek, jelentése dobókocka; kopasz fő/. Vérbulcsu szintén nem páncélos, pirosruhás öltözéket mutat /a mellrésze látható/, a ruháján nap és hold ábra, süvege csúcsos keleti süveg, perzsáknál is volt, de főleg a kunok, besenyők esetén szokták mutatni, esetleg funkcióra utalhat. /mágus?/ Urs vezér ábrázolása egészen sajátos. Hosszú sárga ruha, derékban megkötve, egyik kezében szalagos kard, a másikban pergamentekercs, amelyen mintha pecsét is lenne. Nincs nála lándzsa, mint a miniaturát leíró vélte! Fejfedője a perzsa előkelőkre jellemző formájú, barna, hátul fehér bojtos rész vagy netán toll. Urs második vezér volt, az ún. aktív vezér, minden bizonnyal a gülász, a legrangosabb nagybíró, a honfoglalás után. Geysa 972-ben vette át a helyét, közelebbről nem ismert módon. Lél sajátos ábrázolása a szablyával szintén valami funkciót sejtet /talán bírói szintén?/. /Az Árpád után felsorolt vezérek: 25, 26. oldalak/ Urs alán-oszét vezér volt, s minden bizonnyal az alán-oszét csatlakozás szempontjából volt szerepe a Dula alán fejedelem lányaival kapcsolatos epizódnak. Ezt az epizódot Kézai Simon krónikája másképp meséli fosztogatási akció túszejtéssel/, mint a Képes Krónika, utóbbi köti csak a kürt ünnepéhez és említi Berekát, aki bizonnyal kazár lehetett és zsidó vallásra tért, nézetem szerint a történet két változatáról van szó, a Kézai-féle lehet a korábbi, a Képes Krónika változata már 800 körülre tehető. Az alán-oszét beköltözés a kazár birodalomba az arab hódítással függhet össze, s a kazár birodalom újjászervezése 740 után is szerepet játszhatott benne. A kazár kagán araboktól elszenvedett átmeneti veresége és mohamedán hitre térése átmenetileg elősegíthette a kazáriai hadifoglyok legalább egy jó részének visszatérését, kiváltását, akár kitörését is az arab fogságból. A zsidó vallás felvétele a kazár birodalom újjászervezésének része volt, a vallásbéke jegyében is. A 33. oldalon Taksony vezér képmása alatt a magyarok Bulgária elleni támadása ábrázolásán a fővezér hátul sárga ruhában van, előtte a későbbi Aporhoz hasonló magyar vezér barna lovon, piros ruhában, később a Botond-féle jeleneten /958-ra teszik/, a Bizánc elleni hadjárat kapcsán, szintén sárga ruhában áll hátul a fővezér, aranyos koronggal, talán a buloszud vagy a gülász /célzatos beszerkesztés lehet Geysa elé/, előtte van a fehér lovon Apor, piros ruhában s nem az alatta levő iniciáléban, ahol a turul madaras pajzzsal minden bizonnyal Geysát /972-/ ábrázolják, ellentétben a jegyzetíró véleményével. /36.oldal/ Az I.István Keán bolgár vezér felett aratott győzelmét bemutató képen a magyar előkelők között mintha három főbb méltóság lenne, elöl, az arcok ismeretlenek. A legelöl álló íjat feszít oldalvást /vélhetően menekülő ellenségre/. Érdekes módon a 37. oldalon István születése ábráján az anya fején korona van, s mögötte is koronás személy látszik /nem Geysa/. Mintha más történetet fogadna el a miniátor, nem a Saroltét. Az Emesu lányának álmában megjelent madár /ölyv/ nem azonos a hun Attila állítólagos, a Képes Krónikában elképzelt pajzsán lévő madárral, ami az Árpád elődök és utódok elképzelt pajzsán Geysáig ismétlődik. Ez az ún. turul madár éppen inkább sasféle lenne /fekete színű/, Geysa pajzsán, ruháján és zászlaján kissé barnásabb az ábrázolás és kisebb a madár, de ezt az ábrázoló lehetőségei is befolyásolhatták a miniatura kialakításához képest. A két madár eltérése -ölyv és sas- végsősoron az események tényleges viszonyaiból is következhet, és a miniator tudásából is.

Szakirodalom: Képes Krónika /hasonmás kiadás és fordítás/ Dercsényi Dezső-Csapodiné Gárdonyi Klára-Mezey László-Geréb László közreműködésével /1964/ I-II.kötet

A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Sajtó alá rendezte Györffy György. /1986/

A.M.Firdauszi: Királyok könyve /Sáhnáme /Fordította: Devecseri Gábor/ /1973/ -nem teljes szöveg

Burchard Brentjes Die iranische Welt vor Mohammed /Leipzig, 1967/

Huszka József: Tárgyi Ethnografiánk őstörténeti vonatkozásai 1898-as kiadás reprintje. Debrecen, 2000.

2023. nov.11.