Diószegi Vilmos A pogány magyarok hitvilága /1978/ című munkája alapján felvethető, hogy a köznép az Álmos-Árpád nemzetséget mintegy sámán /táltos/ nemzetségnek tarthatta, s Emesu lányának /Álmos anyja/ álma is ennek alapján értelmezhető. Diószegi Vilmos munkája madártollas sámánokat említ, a turu a sámánfa neve volt, ami egyben a sátortető közepe is, a "nagy rúd". Említi a hantik/osztjákok turul-hanti vidékét is /ez ma természetesen már az Uralon túl fekszik/. A sámán madárrá változhatásával függhet össze, hogy a halott ölyv alakban megjelenhetett Emesu lányának álmában a születendő fiúnak nagy jövőt jósolva. Természetesen az álom joghézagot is kitölt, hiszen meg kellett magyarázni az Álmos-Árpád nemzetség származását és hatalomra jutását a honfoglalás utáni történések vonatkozásában. /turul= mintegy turun fent/ És itt visszatérnék a honfoglalás után ismert vezérek és bírák vélhető sorrendjére. Felmerült a gondolat, hogy az események menetét jobban figyelembe kell venni, s hogy első menetben az Alföldön és a Dunántúlnak a keleti részén szerveződött meg a honfoglalók állama/országa, a Dunántúl nyugati része, a morvaszlávok legyőzése /Nagy-Morávia/ ezt követően történt. Ezért az első vezér /Kund, vélhetően kandeh, kandih méltóság, után Urs, a gülász /vélhetően a honfoglaló vitézi réteg és esetleg a közszabadok bírája/ következhetett, s harmadikként a buloszud, a bolgár/török/-szláv lakosság bírája az Alföldön, tágabb értelemben. A karkhász, mint bíró talán a morvaszlávok legyőzésével jöhetett szóba és ezért is problematikus az ismert vezért névrokonokkal kapcsolatba hozni, ha az Árpád-vonal szempontjából /mint elő- és utóhad vezetői a nyugati határ védelme, átkelői utak, határzárak védelme volt rájuk bízva/ lényeges is volt. A buloszud szempontjából végülis a Szabolcs/Zobolsu, Zobolch, Zoboleh/ vezér és vonala /nemzetsége/, az ún. Sák/Csák/ nemzetség jöhetne szóba és talán a Szák /örménynek tűnő, s így írástudó/ nemzetség jöhet szóba a karkhász szempontjából. A bulcsja, bulcsji bíró valamely török /avar, kazár/ népcsoport bírájának tűnhet, de a buloszuddal is kapcsolatban állhatott a bihari részeken. - Ahogy a bizonnyal lerombolt Kurszán várának helyét még tudták egy ideig, úgy a hasonló sorsra juthatott Lehbedi/Lebedi-féle székhelynél is ezt tehetnénk fel a Don-Donyec vidékén, tehát rét, legelő, mező jelentésű illetve valami "fehér" jelentésű helynevek mögött gyaníthatnánk. A Don-Donyec-vidék /Bascardia/ mai helynevei közül esetleg a Sztarobelszk mintegy "Ófehér" jelentésű helynév vagy a lug=rét, mező orosz szóra utaló helynevek jöhetnének szóba.
2023. jún. 23-án
A Hunor és Magor hagyomány folytatójának mintegy Kund vezér és fia, Kurszán látszik /6.századi kaukázusi albániai Khurszán vára ill. 682 körül a hun/türk tartományban Zirdkin-Khurszán név/. -M.Helilov-Nyitray Szabolcs Hunok a Kaukázusban /2011/ 34-35.o. - A szabardokat bizonnyal említő Árpád-utódok -az arab fogságból kitörő szabardok/szavardok /752/ nyomán- inkább a Ménrót-hagyományhoz állhattak talán közelebb. /Nahicseván és környéke/, a Krónikákban említettekhez képest.
2023. szept.12.
