A kazár mondához utólag még hozzáfűzném, hogy a földrajzi alapú népmegjelölések gyakran elfedik, milyen népességről van szó, ez mutatkozik meg a baszilok, Baszilia esetében is a Lukácsy Kristóf által A magyarok őselei.../1870, I-II. II.135 sk. hozott példák alapján, s a hun, turk, kazár szóhasználatban is megfigyelhető, de az adott népcsoport összetételének változása és nyelvének változása is benne lehet. /Az ugr népcsoport, a magyarokat jelölték így, akik az Ugru folyó mellett laktak eredetileg, már a hun birodalom területének tartható Ugru folyó mellől költöztek tovább Attila hun király halála után a 460-as években, s ezért is kapcsolódhatott a hun és az ugr szó megjelölés össze, ami az /h/ungrik és Ungria megnevezésben volt. Felvethető, hogy a barszilok a volgai bolgárokkal együtt kerülhettek északabbra és az araboknál megőrzött barszula elnevezésben ez lehet benne /ule=fent iráni/perzsa nyelven/. Ibn Battuta utazása során említett Bisdag /mintegy hátság/ adat lokalizálásához még hivatkoznék az Altarabische Prosa /Herausgegeben von Manfred Fleischhammer, Leipzig, 1988./ kötetre, 218-219.o., ahol Ibn Battuta a Sötétség Földjéről tért vissza, a volgai Bulgárián túlról, és Bulgarból a kísérőjeként mellé adott emírrel Muhammad Özbek kán /szultánnak nevezi/ táborát Bisdag helyen 1334. jún. 2-án érte el. /Kutyák vonta szánon közelítette meg a Sötétség Földjét./ Tehát Bisdagot a Volgai-hátságban kell keresni talán Szaratov táján. - A barszel, berszil megjelölés nem azonos a kb. bagarsik olvasatú megjelöléssel, amely inkább a grúz nyelvű nevekre emlékeztet. /Honfoglalás és Nyelvészet /1997/, Harmatta János-írás, 133.o./
Kézai Simonnak a krónikája megírásához lehetett egy egykorú örmény informátora a korai magyar hagyomány megírásához, Hunor-Magor monda Ménróth gigász /óriás/ változatához. A jorik említése /georgiaiak=grúzok/ is ezt mutatja, a perzsiai Evilathról van benne szó, s lehetséges, hogy itt a mai Azerbajdzsán területén, a Kura folyónál levő Jevlah /az mintegy Evilathra értendő/, a "Karabag-kapuja", ahonnan a Kis-Kaukázus felé visz az út, jött szóba, a Hegyi Karabaggal szoros kapcsolatban álló Nahicsevan Köztársaságban van a Noé bárkájával kapcsolatba hozott Ararát-hegy. /korábban már erről a szakák kapcsán írtam./ Azerbajdzsán térsége jórészt az ősi kaukázusi Albánia területe volt hajdan, amely a mai Dagesztán jó részét is adja. A dagesztáni Mahacskalától nyugatra, a mai Azerbajdzsán térségében levő, Balakan régióban /orosz-grúz határnál, vö.Obrusánszky Borbála Azerbajdzsán /2011/, 213.o./ a hunok emlékét a Hunbulcsaj helynév őrzi, ami mindenesetre a bulusji, buloszud bírókat jelölő szavakra emlékeztet. /Mahacskala mellett volt a Tarkunak, Tarkinak nevezett kazár székhely./ Az azerbajdzsán földrajzi nevekben a köztörök k megfigyelésem szerint g-nek felel meg, pl. kala=szikla gala-nak. A kaukázusi Albánia többnyire Perzsia határtartománya volt a Szaszanida korban, Derbent vonalától északra esett a Kaszpi-tenger mellett az ún. hun, turk, kazár tartomány. A mai Azerbajdzsán területén, a Kura folyónál, a Kaukázus térségében az említett Jevlahtól lejjebb, van egy Zardob nevű helység, a földrajzi név emlékeztet a Hopjor folyó felső folyása vidékén a folyótól keletre levő Szerdobszk helynévre, a mai Szizrany a hajdani volgai bolgárok felé mutató irányban, Lehbedi Khidmasz folyójának /Kingülosz volt a másik név/ neve értelmezhető esetleg "khid+más"-ként, alán/oszét és perzsa nyelven, így hídpénzt is jelenthetett, sőt esetleg khid+má perzsául "a mi hidunk" is lehetne, de ilyen alapon sem tudtam azonosítani a helyét. /Duba folyó?/ Maszir=út, irány perzsául egyébként. Egyébként a tatárjárás idején az esetleges magyar továbbköltözésen kívül a Don- és Meótisz-vidékről szó lehetett a Oszkol és Szamara közötti oszétek északabbra költözéséről is, az általam talált egy-két helynév /pl. Orsa, Barany/ alapján. A vért szavunk tulajdonképp örmény ejtésű alán/oszét, Lukácsy Kristóf nyomán. /A Duba a Donyeccel azonosítható./ A grúz krónikában érdekes szokást említenek a Kaszpi melletti török és perzsiai népekről: feketére mázolták magukat, főleg arcukat, bánatuk kifejezésére siralmas helyzetük folytán, amit az akkori szultánnak panaszoltak el. /Das Leben Kartlis. Eine Chronik aus Georgien 300-1200. Herausgegeben von Gertrud Pätsch, Leipzig, 1985. 418.o./ A honfoglalás után, a 900-as években szereplő Culpun fia Botond nevében a Culpun szó személynév nézetem szerint, Kulpen, Kulpun, Kolpen buzogány jelentésű német szóból /a köztörökben kulp=kosár füle, fogantyú/. A Botond név szintén a németből jön, botend/botund/botond=hírvivő jelentésű szó. Ettől a német eredetű névtől eltér a besenyők Kulpeé nevű kerületének megjelölése VII.Bíborbanszületett Konstantinnál, amely török alapon mintegy "a pusztítás jussa, foglalója" jelentésű volna. A kulpinger mint katonai csoport buzogányosokat jelenthetne. A Kolpni helynév emlékeztet a Szoszna folyó mellett, Livni közelében, Sztarij Oszkoltól északra, a német buzogány megjelölésre. Livnitől észak-keletre, Lipeck környékén van Lebedyan helynév, amit Lebedi/Lehbedi nevével hozhatni kapcsolatba. A Voszjan, Varsány helynevek mögött magam nem népnevet, hanem vélhetően örmény személyneveket látok. Vosz személynév bizonyíthatóan volt /Zolnay-féle oklevélszótár vas címszó alatt hoz ilyent/, Voszjan=Vosz fia jelentésű, a Varsány a varesz=örökös perzsául és a jan=fia valakinek /örmény/ összetétele lenne, tehát az örökös fia jelentésű személynév, hacsak nem már a szlávból jönne vrsani, vrsany=mintegy hegyi lakó jelentésben./Kiss Lajos nyomán/. Az örmény vezetéknevek között Burchard Brentjes Drei Jahrtausende Armenien /Leipzig, 1973/ találtam Tatjewosjan és Waraschan /német írásmód/ vezetékneveket. Az Usz=törökül értelem, felfogás alapján létrejövő Osz név, mint lehetőség, más.
Kovács Szilviának a ferencesek és domonkosok térítőmunkájára a tatárok uralma idején vonatkozó könyve /Magyar Őstörténeti Könyvtár 34., 2020/ a szaraji custodiába /ferences rendtartomány/ sorolt Ugek, Ugek, Ugueth nem azonos az Ukak-kal, a Volga vidékén, hanem a Kaukázus vidékére tehető, az Elbrusz alján, a Madzsar Unneh /cserkesz/-nek nevezett egyház lenne. Ugek=egy-fiú jelentésű szókapcsolat, a /hazai/ Álmos/Almus/ felmenőjeként megjelölt Ugek/Ugeg/e/ megjelölésben az Ug személynév akár egy Ugur=szerencse török szóból is rövidülhetett az ege=gyám hozzáadásával, s későbbi értelmezésnek tűnhet az Ugek= egy fiú névalak, már az Árpádok perspektívájából. /Az ugr népnévből alapjában uger lehetett, -er ember, férfi is ennek ejtési változata volt csak az ugur, e szempontból nézve a szót./ Egy perzsául jek, egyetlen perzsául wáhed, ami számomra nyelvészetileg az Ugek, Ugueth szó szempontjából hozzáférhető. /Az Ukak talán iráni alapon "ítélet-palota" lenne ti. bírósági székhely. Vélhetően a Veler sem a volgai Bolgárországban levő helység, hanem a Kaukázus vidékén lehetett, bár nem találtam meg egy az egyben, talán a grúz Baraleti város neve Baral/Varal/Valar/Veler szóalakulással lehetne mögötte.
A hazai Berény helyneveket Vámbéry Ármin alapján /A magyarság keletkezése és gyarapodása, 1895. Reprint, 286.o./ a berin=hűbér, adománybirtok alapján, mint ilyen módon, szolgálat fejében letelepítetteket kellene értelmezni.
2022. nov. 17-én
