A Kézai Simon Krónikája szerint magyarul "turul"-nak nevezett madár Ethela hun király zászlaján /bannerium/ lett volna, fején korona volt, továbbá Geysa, a hungarusok /magyarok/ vezérének koráig eleink is használták hadbaszálláskor az ezt ábrázoló jelvényt, címert. /A zászlón, pajzson ábrázolt jelképet címernek szokták nevezni funkciójánál fogva./ Krónikáinkban megfigyelhető eleink hagyományának egybeszerkesztése, egymásra csúsztatása -a hasonló nevek alapján is-a hun hagyománnyal, a történéseket nem egyszer mondaszerű, köznépi változatban ismerik. Ha a Képes Krónika szövegét és a miniaturákat egybevetjük, a szövegből kielemezhető politikai irányzat, törekvés és ábrázolás célzatossága, mikéntje különös eredményekhez, megfigyelésekhez vezethet eleink korai történetével kapcsolatban. A Képes Krónikában természetesen nem koronás madár ábrázolásáról van szó, sőt nemcsak egyfajta madárábrázolásról, az ábrázolt madár elhelyezése is figyelemreméltó, nem mindegy, hogy zászlóra vagy pajzsra kerül. Van-e egy jelképen kívül más is. Mindezt össze kell vetni a személyek ábrázolásával, akiknek rangját, származását olykor fejfedőjük is, egyéb öltözékük is jelezheti. Úgy vélem, hogy a Képes Krónika hasonmás kiadása alapján e részletek jól összevethetők, ezek történeti-politikai jelentőségére a művészettörténeti elemzés nem tért ki igazán.
Atyla hun király zászlaja arany alapon a zászlórúd irányába forduló, állóhelyzetű, fekete /ragadozó/ madarat ábrázol, a mellrészen keresztszerű fehér vonallal, többnyire kettős hosszabb faroktollal. Ez a madár tűnik fel /kissé rontott az ábra/ Atyla hun király pajzsán is, mikor másik kezében kardot tart, azaz hadba indul. A pajzs fehéres színű. A hungarusok /magyarok/ második bejövetelének illusztrálásánál ugyanez a fekete /ragadozó/ madár jelenik meg fehéres-szürkés pajzsokon, négy miniaturán, amelyek eleink négy vezérét mutathatják. Ettől teljesen eltér a hungarusok un. első bejövetelének ábrázolásán a hungarusok /magyarok/ zászlaja: ez piros alapon a zászlórúd irányába lépdelő fekete /ragadozó/ madarat mutat, kettős farktollal, erőteljes karmokban végződő lábakkal, fehérrel színezett ragadozóféle csőrrel. Ettől eltér később, a Konstantinápolyig kalandozók történetét illusztráló miniatura: Opour /=Apor/ kapitány zászlaja. "Ekkor a hungarusok Opour nevű kapitánya, akit közakarattal állítottak a sereg élére, megparancsolta Botondnak, menjen a város érckapuja ellen és mutassa meg a kapun erejét bárddal" Az elbeszéléshez végül a Krónika hozzáfűzi: "Mondják, hogy a hungarusok községe /communitas/ kapitányaival vagy vezéreivel /ducibus/ ilyeneket és más efféléket cselekedett Toxun /=Taksony/ vezér idejéig." A zászlón piros alapon fekete, sárgás lábakon menő /ragadozó/ madár a zászlórúdhoz képest ellenkező irányba tart. /Ugyanilyen madár van Opour /=Apor/ piros ruháján elöl./ Opour /=Apor/ szürkés-fehér pajzsán viszont as fentebb leírt, fekete álló madár látszik. Toxun /=Taksony/ vezért is úgy ábrázolják egy miniaturában, hogy fehéres-szürke pajzsán -elmosódottan bár- az álló fekete madár lehetett, a vezér másik kezében dárda. Két -nem tisztázható nevű hungarus=magyar vezér szürkés-fehér pajzsán /21.oldalon/ az álló feketeszínű /ragadozó/ madár feje zömökebbre sikerült. A halvány fehér kereszt ezeken is látszik, a mellrésznél. A korai történet miniaturáin Atyla hun király csatajelenetein piros-fehér sávozású ill. oroszlán ábrázolást mutató pajzs is előfordul, utóbbi fehéres alapon.
A honfoglaláskori vezérek ábrázolása, jelkép- ill. címerhasználatuk, arcuk, öltözékük, a pajzsok, az események bemutatása összevetésével érdekes megfigyeléseket tehetünk. Hét kapitányhoz egyértelműen párosítható személyt ábrázoló miniatura, de tulajdonképpen tíz vezérábrázolás van ilyen módon, külön-külön, ebből kettő nem azonosítható névvel, nyolc viszont feltehetően Almus=Álmos, majd Árpáddal kezdődően a hét vezér ábrázolása. Ha a fejedelmi, piros turbánszerű fejfedőt nézzük, ilyen van a tízből az elsőn, a harmadikon /feltehetően Álmos/, a negyediken /Árpád/, és az ötödiken Zobolch=Szabolcs. A díszes kezdőbetű és a benne ábrázolt személy Szabolcs esetében egyezik /Z betűbe festett képmás/. Zoboloch /Szabolcs/ vezér kiemelése nem véletlen, benne gyaníthatjuk a honfoglalás első vagy második tényleges vezérét és leszármazottaival kerültek később ellentétbe Árpád leszármazottai, persze lehet, hogy másokkal is. A Szvatopluk jelenetként leírt képen az ivókürtöt ürítő és a fehér lovon bevonuló nem azonos az Árpádról, mint az első kapitányról festet miniatura ábrázolásával, fejfedője sem a szokásos fejedelmi, piros arany díszítésű. Leginkább Leel-re emlékeztet /ötödik vezér/,de nem azonos vele, ismeretlen. A piros, fejedelmi fejfedőt a fehér ló mögött álló fiatalember viseli. A vélhetően Árpád-arcmás kissé Cundra/=Kundra/, a negyedik vezérre emlékeztet, de ő azért más arc, Álmos viszont szinte teljesen ugyanaz, de pajzsa felső széle más formájú. A harmadik kapitány vagy vezér Gyula, aranyos harcisisakot visel. Nincs pajzsa, csak egy lándzsafélét tart kezében, fejét lehajtja. Cund fejfedője piros alsószegély felett sárgát mutat, Leel-é sárga alsószegély fölött pirosat, kissé lehajlik a vége, Werbulchu=Vérbulcsu fejfedője fehér szegély fölött csúcsos /keleties/ sárga, ruhája piros, mellrészén nap és hold ábrázolás. A hetedik kapitány ill. vezér Urs/=Ors/ széles sárga, kerek fejfedőt visel, fehér tollszerű dísszel. Érdekes, hogy a második, negyedik ötödik, hetedik kapitány ill. vezér pajzsán semmi ábra nincs. Gyulának pajzsa sincs, csak a hosszú lándzsa, a hatodik vezér képmása csak deréktől látszik, nincs fegyvere, pajzsa. Kézai szerint a közösen elhatározott hadviselésnél hordták eleink a "turulos" címert, Geysa vezér koráig. Kézai Uger=nyilván Ugek leszármazottakat Árpádig Turul nemzetségnek mondja /de genere Turul/, de ezt török népek szokását figyelembe véve úgy magyarázhatjuk, hogy Turul személynevet viselt egyik ősük, akitől származtatták magukat. A képes Krónika erről semmit nem tud, bár családfát konstruáltak utólag -történetietlenül- Álmosnak. Igaz ennek vége felé ott van "Hunor": Noé fia Jáfet fia Thana fia Nimród fia Hunor a sor. A Nagy Magort viszont teljesen történetietlenül és anakronisztikusan mint Bendekus apját Atyla hun király felmenőjeként tüntették fel /Atyla megh. 453/, fiaként téve meg a 800-as években élt Chaba vezért, az aba nemzetség felmenőjét. A régi magyar jogszokások, a vezér- és bíróválasztás, a közszabadság, a régi nemesség bizonyítása és igazolása volt a Képes Krónika szerzőjének célja. Mindez csak Toxun=Taksony idejéig volt érvényben, utána elhalványult a múlt. A hazai kutatók tisztázták, hogy létezett Turul személynév /Turul comes II.András korában, aki keresztes hadjáratba indulva végrendelkezett/, volt Turul ill. Turol helység Baranya megyében és Zala megyében /Turócot csak tévedésből írták így olykor./ Csánki Dezső történeti földrajza szerint mindkét esetben a Turul névformából Turol lett, sőt a Baranya megyei Turol Turony alakot öltött. Mindez azt mutatja, hogy nem történt fordítva a hangváltozás, mert nálunk az u-ból lett o betű és nem fordítva. Tehát a toghrul-lal való egybevetés elesik. A darut egyébként, amivel ilyen összefüggésben tévesen találkoztam, törökül turna-nak, durna-nak mondták s ebből hazai vonalon torna alakulhatott ki. Létezett nálunk Kartal nevű helység, ami törökül "sas" jelentésű bár a középkori névváltozatokat itt is elemezni lehetne, ez az adatok szerint Árpád vezértársa, Kurszán leszármazottainak a birtoka lett, ezért a középkorban szokásos módon a birtokról Kartali családként lettek említve. Kartal minden bizonnyal szintén személynév volt eredetileg, a birtok névadóját hívhatták így. Ami Emesu úr /dux/ lányának álmát illeti /végre ki merték mondani, hogy Emesu Almus nagyapja a latin mondat világos megfogalmazása alapján, és a Képes Krónikával is egybevetve, és nem Almus anyja/, Anonymus szövegét a turul mint madár fogalmától függetlenül lehetne értelmezni, tekintettel arra, hogy az apa Vgek volt, Anonymus ismerhetett hasonló álomtörténeteket, hagyományokat /pl. a perzsa Küroszét is ismerhette/. A kritikus latin szövegrész: quia matri eius pregnanti per sompnum apparuit divina visio in forma asturis que quasi veniens eam gravidavit" A szövegben a gravidavit jelentése talán "bőtermővé tette". Az astur szóval kapcsolatban felmerülhet, hogy ez török szó volt tulajdonképpen, és Anonymusnak viszont talán a hasonló nevű folyó jutott eszébe róla Latiumban, Itáliában, az Astura folyó, amit itt astur-ra változtatott. Ezek után rátérnék a szó török lehetőségére. A Képes Krónikában leírt zászló- és pajzsábrázolásokból kitűnik, hogy kétféle madárábrázolásról volt szó a "hun" illetve a szorosan vett magyar hagyomány esetében. Feltehető, hogy a járó helyzetben ábrázolt madár vízi, mocsári, gázlómadár ill. ilyen ragadozómadár volt. A "tur" szót folyók, mocsaras helyek jelölésére használták. Nemcsak szlávból eredeztethető /turati=maga előtt tol, forgat/, hanem hasonló török szót is találunk, a duru, durulmak=letisztulni, leülepedni értelemben, de talán ide vehető a türemek=felbukkanni, hirtelen a felszínre jönni török szó is. A Berettyó folyó egyik szakaszát Turu-nak nevezték. Az ulu szó törökül nagy, hatalmas jelentésű. /A tur szó jelentését a magyar értelmező szótár részben tajtékzó, hullámzó víz, mocsár, gázló, abba nyúló földnyelv jelentésekkel adta meg, ide kötik a turzást is./ Tehát elképzelhető, hogy valami mocsári, vízi, gázlómadarat értettek tulajdonképp turul-on, amit tévesen azonosítottak Attila hun király zászlóján, az ide vonatkozó pajzsokon ábrázolt madárral. Ilyen vízi /ragadozó/ madár volt a kárókatona vagy kormorán, ami eleink korábbi szálláshelyein előfordulhatott, külsőre emlékeztetnek rá a Krónika madárábrázolásai is. /Egyébként a Kaukázus vidékén a kőszáli kecskét tur-nak nevezték./ Ami az astur szót illeti, ha a tur "elárasztó víz" jelentésű volna benne, a másik szóösszetevőben a török aksa=túlságos, rendkívüli vagy aksi=ellenkező irányú szót vélhetnénk. A kettő ejtésében összeolvadhat. /vö. szavartoi aszphaloi esetét, amivel már foglalkoztam./
Ha netán a "turul" mégis valamiféle vízi ragadozómadarat jelölt volna, úgyis összeállt volna a kép a Cunedubelia, Cunodbilia női név, Emesu lánya, Almus anyja nevének értelmezése alapján: nézetem szerint is kb. bölcs hód lenne az értelme a női névnek.
László Gyula véleménye szerint is, ha egy török köznévből állatra lehet értelmezni is egy személynevet, értelmetlen lenne mitizálni és mindjárt totemállatról beszélni. Ha figyelembe vesszük a konkrét hatalmi- s társadalmi viszonyokat, nézetem szerint nyilvánvaló, hogy nem is erről van szó, és egy mitikus álom hagyománya, eredete is hatalmi viszonyokból szokott következni ráadásul. /Végül megjegyzem, hogy volt ugyan egy ugor/vogul eredetű /fel-/tur szó, de törökből átvett olyan szavakat is említenek a nyelvészek -így Bárczi Géza- mint /be-, fel-/tür. /el-/tür, turó. A tur szó előfordulását a honfoglalás után a Felső-Tisza vidékére, Cegléd környékére, a Rábaközre, és a székelyekre találták jellemzőnek elsősorban./
2017. április 3-án
