Úgy vélem, hogy Le/h/bedia székhelyét csak úgy lehetne talán megtalálni, ha a Bíborbanszületett Konstantin által megjelölt folyóneveket valamely település nevében felfedeznénk, ehhez viszont kellő helységnévtár kellene, mert van esélye annak, hogy egy kis település őrzi a mellette levő folyóvíz nevét. Nyilván az Azovi-tenger és a Don környéke jöhet számba. Esetleg valamiféle szórvány alapján a nenderek is bekerülhettek egy földrajzi névbe, evvel még nem találkoztam a szakirodalomban, hogy errefelé kerestek volna effélét. Lehet, persze, hogy nincs ilyesmi. Úgy vélem, nem elhanyagolható az a körülmény, hogy eleink fogható történelme Priszkosz rhétor írása alapján a hun birodalom keretébe kerüléssel kezdődik, 463 körül az onogurokkal /nenderek/ az ugorok, szaragurok /fehér ugorok/ is már valamiféle fogható, a török népekre jellemzően létező népcsoportokként tűnnek fel, katonailag is jelentősek. A hun birodalmi keretekbe tartozás mint olyan megmaradt a bizánci görög szóhasználatban, s mikor eleink az újonnan felemelkedő Turkia keretébe kerültek, onnan kiszakadva rajtuk maradt a turkok megjelölés, jó ideig szintén a bizánci görög források szóhasználatában, ami persze a gyakorlatban is létezhetett. Tehát az Ungria, ungri elnevezés a kezdetekhez, a tényleges népcsoporthoz való tartozás tudatát fejezte ki, /bizánci ejtéssel/, ehhez képest a Hungaria, hungarus elnevezés mintegy kompromisszum volt, de Hungáriába tartozni, a magyar király alattvalójának, hungarusnak lenni, végső soron ugyancsak egy nagyobb keretbe tartozás alapján, a közös megjelölés volt az itt élők számára bármely népcsoporthoz tartoztak is ezen belül. A Krónikák felfogása természetesen kissé naiv, történeietlen, egymásra csúsztatják, történeietlenül összeszerkesztik, legendák, mondák alapján írják le olykor a korai történetet ill. vélik leírni, de az egyéb történeti forrásokkal összevetve is megállapíthatók a fentiek. A kazár birodalom felemelkedése nem mellőzhető tényező eleink története szempontjából és végső soron a bulgárok és a hozzájuk csatlakozott onogurok /nenderek/ lehetőségeit a térségben is ez határolta be az adott időszakban. A Bartha Antal és Petrik által hivatkozott kazár legenda kritikai értékelésére volna szükség, gyanítható, hogy köznépi hagyományról lehet szó, s ebben a személyneveket el is torzíthatják utólag. /vö. Hunor és Magor-monda lehetséges értelmezése/. A Salanus-történet Szvetoplugra értelmezése a Szvetoplug nevek esetleges félreértése.

A 942. évi spanyolországi kalandozásokról szóló feljegyzésekben a kazárok térségében szereplő vezérekről volt szó a hazai kutatók szerint, a 7 "turk" vezér nevének értelmezésére újra ki szeretnék térni. Ha a vezérek egyike a Bíborbanszületett Konstantinnál szereplő Lebediasz lett volna /egy-egy személynév ismételt előfordulása sem zárható ki a történelemben/, akkor kb.840 körülre lenne tehető a vezérnévsor. Átgondolva a betűcsoportok lehetséges feloldását, a következő megoldásokat vetném fel:

-Tetile, a fővezér /vö.Tetel településnév/

-Igek /Iger/

-Lehbedi /ez lehet a Lebediasz név tényleges alakja/

-Basmen vagy Besmen

-Libanti /a betűcsoportok b betűt feltételeznek/

-Urbud vagy Arbud /nem Árpád, a honfoglaló Árpád kb. 860 körül születhetett/

-Hadhedi /a Hetedi nem tűnik valószínűnek/.

Nem kizárt,hogy a politikai-katonai történések módosíthatták is idővel a vezérek rangsorát.

Ami a Bíborbanszületett Konstantin által felsorolt hét, vezető "turk" nemzetség nevét illeti, nevezetesen Neké, Megeré, Kurtugermat, Tarian, Genakh, Karé, Kaszé, ezek természetesen akár a 700-as évekre is visszanyúlhatnak, esetleg a 700-as évek közepe tájára. A hasonló nevű települések a honfoglalás után egy-egy nemzetséghez tartozó köznépet takarnak. /A kutatók felvetéseit is figyelembe véve a Nyék, Megyer/i/, Gyarmat, Tarján,Gyana ill. Gyán, Kara, Kér, Kasza, Keszi települések jöhetnek esetleg számba/. Persze később a tatárjárás is beleszólhatott a települések földrajzi helyét illetően. /Az időt visszafelé a török népekre jellemző emlékezet alapján számítottam ki/.

A "vár" szavunk a nyelvészek szerint perzsa eredetű lenne, ez az átvétel a perzsa /főleg Szaszanida/- török "hun"/ határterületen természetesen végbemehetett. Esetleg ezt a szót kellene a "Szuvar" török helynévben is keresni, mintegy "vizivár". Újra összevetve Anonymusnál és a Krónikákban /Képes Krónika, Kézai Simon krónikája/ szereplő vezérnévsort, Árpádon kívül, aki az elő- és utóhadat vezette, a honfoglalás fő szakaszának, azaz a Dunáig jutásnak, a Dunán átkelésnek és a Duna-vonal megerősítésének, előtte a Tisza-menti és erdőntúli részek, a dunai részek meghódításának és megszervezésének, fő irányítói Zoboleh /Szabolcs/, Tosu /Tas/, Urs /Ors, vö. Orsova, ti. o-val értelmezhető a későbbiekben/, Tuhutum vagy/és Gyula /Giula/, Cundu, Cund /Kund/u, Ound. Anonymus elbeszélésében szerepelnek olykor újabb generációkhoz tartozó katonai vezetők, olykor kronológiai csúsztatásokkal  A nyugati, 15. századi forrás Cussalját nem említik viszont a  Krónikák, sem Anonymus, szerepét később eltúlozhatták.

Egyes vezérek háttérbe szorulása Anonymus elbeszélésében /Cundu és fia Curzan, Giula sem szerepel, csak Tuhutum /képtelenség Tétényre magyarítani/ azzal is magyarázható esetleg, hogy a köznép /fekete ugorok, ugri, ungri/ védelmét is biztosítani kellett /ezt végezhette részben Almus /Álmos/ is/. Persze, a Kárpát.medencében, a hódítás során változott a helyzet, akár az erőviszonyok is. Ahogy nemcsak egy Chaba /Csaba/ vezér volt /természetesen semmi köze nem volt egyiknek sem Atyla hun királyhoz, aki soha nem vett el császárlányt, sem rómait, sem bizáncit, ilyen nevű fiáról sem tudunk, meg időben is lehetetlenség a hagyomány krónikás összeszerkesztése, tekintettel a többszáz évre; több Bulsu /Bulcsu/ nevű személy is létezett. Anonymus említi Bogat fia Bulsu zászlótartót /ő lenne a Krónikák Vérbulcsuja Anonymus szerint/, aki 910 körül vagy legalábbis a 900-as évek elején vehetett részt csatákban, és minden bizonnyal más nemzetség Kalé fia Bultzu karkhász Bíborbanszületett Konstantin említése alapján 950 körül. Konstantin szerint a harmadik legelőkelőbb fejedelem, aki bírói funkciót is betöltött, őt a gülász előzte meg, szintén bírói funkcióval is. Természetesen a gülász nem személynév, ez bármi lehetett. Az augsburgi vereség nyomán kivégzett Bulsu /Bulcsu/ vezér melyik nemzetséghez tartozott, kérdéses. Mindenesetre nem azonos neve a Buloszud névvel,akivel a hazai kutatás is összekeverte, mert talán hasonló sorsra jutott, mint Bulsu, vagy legalábbis így tudták.

Sajnálatos, hogy a nagyközönség számára írt munkákban olykor feltűnő tévedések fordulnak elő, főleg a honfoglaláskori és azt megelőző töröknyelvűség folytán, olykor az értelmezések nem elfogadhatóak. Pl. a fenti karkhász szót nem lehet karkhánnak értelmezni, legfeljebb a bizánci görögre jellemző sz betűt lehet leválasztani a szó végéről. Az Anonymus szövegében korábban Bellaradnak olvasott nevet a hasonmáskiadás fordításában Pais Dezső joggal vetette el, de hozzá szeretném tenni, hogy a félreértést csak a bellandum szóról lemaradt rövidítésjel okozta: ad castrum bellandum az olvasat, azaz a vár megvívásáról van szó, mégpedig Menu-Morout bolgár tartományúr Byhor várának megvívásáról.

Úgy tűnik, Lebediasz székhelyének lokalizálásához hozzásegíthet, ha a Khidmasz folyó nevének változatait,a Khilmasz és Kumasz neveket is figyelembe vesszük, miközben nem elhanyagolható a folyó másik, Khingilusz vagy Khingülosz neve sem, ami nézetem szerint törökül "kardhüvelyöböl" jelentésű lehet. Gyakori, hogy a folyó nevét egy mellette épült település megőrizte, így részletes helységnévtár tanulmányozása nélkül valószínűleg nem oldható meg az azonosítás. A Khidmasz ill. Khilmasz név törökül igéből képzett főnév alakját mutatja, tehát feltehetően ebből kell kiindulni az értelmezésnél. /kb.Khildma/ Egészében véve talán végrehajtás, kivégzés értelmezése lehetne a névnek, míg a Khumasz folyónév másnak tűnik, talán a turk /ugr/ népcsoportra vonatkozó korábbi ismeretre utal, vagy más földrajzi elnevezésre /vö. Kuma-Manics árok ma/. Hogy Anonymus idején szerepelt-e a hagyományban, a Kuma folyó emléke, nem tudni.

2017. január 04.