A területi autonómia kérdését, mivel nacionalista körök rendszeresen felvetik a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségekkel kapcsolatban, nem ártana újra szemügyre venni jogi, sőt különböző társadalmi szempontokból is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a politikai jogegyenlőségen alapuló, parlamentáris államban ún. történeti jogokra hivatkozva plusz jogokat állampolgárok csoportja nem kaphat, ha nyelvét, kultúráját, vallását ápolhatja, ha ez el is tér a többségétől, és ebből a célból intézményei is lehetnek. Ha a területi közigazgatási rendszer jól van kialakítva, megyei, esetleg járási, illetve települési szinten, nyilván bekerülhet a közigazgatási apparátusba. A parlamentáris választási rendszer jó esetben ugyanígy nem zárja ki a parlamentbe jutás lehetőségét, így az érdekérvényesítést. Egy bizonyos területnek egy államon belül "autonómmá" nyilvánítása az egész állam területi beosztásának átalakítását és a parlament felépítésének átalakítását is megkövetelné, mivel ez nyilvánvalóan túlmutatna a fenti lehetőségeken. Ez csak úgy képzelhető el, hogy hasonló módon régiókra kellene osztani az egész országot  és annak egy régiója lenne az ún. autonóm terület, és ezzel összefüggésben az általános képviseleti rendszeren alapuló képviselőházat pl. kiegészíthetné második kamaraként a régiók képviselőiből álló szenátus. Belátható, hogy ha egy államban bárki bárhova letelepülhet, bárhol lakhat, iskolába járhat, munkát vállalhat, ingatlant szerezhet, vállalkozhat, igénybe vehet szolgáltatásokat, bárkivel házasságot köthet stb., más felfogás nemigen képzelhető el. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy egy vagy több kisebbség esetén is szükség van egy közös, mindenki által beszélt ill. tanult államnyelvre. Hogy szükséges-e még egy hasonló státuszú nyelv az adott országban, azt a konkrét arányok alapján a törvényhozás hivatott eldönteni. Úgy vélem, hogy a fentiek belátásával lehet egyáltalán felvetni az ún. területi autonómia kérdését, és semmiképp nem indokolt már régen megszűnt /feudális/ privilégiumokra, vagy más alapú "történelmi jogok"-ra hivatkozni, ilyenek ugyanis egy modern jogállamban nem állíthatók vissza, illetve nem vehetők figyelembe.

2016. március 11-én