Szabados György Aba Sámuel tanulmánya is említi, hogy, hogy 2002-ben a "pannonhalmi alapítólevélben" említenek egy Ceba nevű ispánt. Ha megnézzük a Szabinov, Zeben, Cibinium délszláv helynévváltozatokat, a Sebenico, Sibenik /a szóban az s, mint a sátorban/, akkor a Ceba írásmódot Szeba-ra, esetleg Sebára értelmezhetnénk. /vö. egyébként Cenad - Sunad változat, ill. Chanad azután/ A Cenholm Szinhalomra, Szihalom-ra lett értelmezve. A Ceba ispánt tehát ilyen párhuzamok alapján Szebára ill. akár Sebára értelmezhetnénk. A Szeba a valószínűbb, illetve a Szebe forma is. A zibá szó lett perzsa alapon magyarul szép. Az egyik örmény történetírót Sebeosnak /Szebeosz ejtés/ hívták. /7.század/ - Vö. Szebenye puszta Abauj megyében, Szebény Baranya megyében. A pozsonyi krónikás két Abáról szól. Aba Sámuelt a csobánkai ághoz kötnék, a Csobánka helynév a pásztor, juhász jelentésű szláv csobán szóból eredne, csobánka pásztorlány lenne. Az /Aba/sár nevében a Sár részt Fényes Elek szerint Saárnak írták korábban. A perzsa szótár szerint létezik saár szó, mintegy cím-, vezérszó, jelzőszó, jelszó jelentésű. Az ún. palotaispán funkció talán nem nádori volt, hanem udvarmesteri. A Képes Krónika említi Buda fia Sebust, akit Gizella királynő bízott meg Vazul tönkretételével, azután Sebus elmenekül Csehországba. Bár a sári monostort szokták említeni, mint ahová Aba Sámuel temetkezni akart, felmerült a feldebrői alapítása is /Debrőt szláv eredetű helynévnek tartják./ A Péter király elleni fellépés és Aba Sámuel egyéb tettei következtében, megölése után /Kézai szerint/ utólag temették el Sáron. Fényes Elek leírása szerint ez nem a monostorban lehetett, vélhetően egyházi átok alatt állhatott. Csobánka a Pilis-hegységben is van, barlang, kőfejtő is tartozott hozzá és Nógrád megyében is, sőt Gömör-Kis Hont megyében is. Sár korábbi neve talán kihirdetésre utalhat. A kihirdető funkció vezethetett talán az udvarmesteri pozícióig, a későbbi lehet a Maros-menti határőrispánság, ahonnan Aba Sámuel a Péter király /1038-1041, 1041-1046/ elleni összeesküvést szervezte a királyi hatalom átvételére /1041/. A Pata /Heves megye/ központú ág, egyébként a Pata helynév máshol is előfordult, és az előkelőbb Abákhoz kötődhetett. Aba Sámuel talán I. Istvánhoz /997-1000 ill. 1000-1038/ képest egy generációval fiatalabb lehetett, 1000 körüli születésű, így Péter király idején a 40-es éveiben járhatott. Érdekes, hogy Aba fia Pétertől eltérően csak Aba Sámuelnek mondják, mintha az Aba csak ragadványnév lenne, tehát akár leányági vagy törvénytelen születésű is lehetett, ha Aba leszármazott volt is. Aba fia Péter /az előkelőbb ág?/ apja esetleg 970 körül születhetett, elődje, Pata talán 950 körül. Aba Sámuel legfeljebb I. István unokanővérét/unokahúgát vehette feleségül, ha István rokona /sororius/ lett volna./ Nem lehetetlen, hogy Geisza fejedelemnek Sarolton kívül más felesége is volt, s ettől is születhetett valaki, akinek a lányát vette volna el Aba Sámuel. A nem az első feleségtől származók, többnejűség esetén, nem voltak törvényes örökösök a török népeknél. Olykor ágyasról is említést tesznek az Árpád-háziak esetében. Tehát nem biztos, hogy I. István e rokona túlságosan rangos lett volna. Aba Sámuel megölése /a ménfői csata után, régi veremben vagy barlangban/ után /1044/ hozzátartozói a kijevi Ruszba menekültek, átmenetileg. A későbbi Abák közül az Aba Amadé-ág és a Kompolti-ág tűnik legjelentősebbnek. /A szinyei Merse-ág másért vált emlékezetessé, Szinyei Merse Pál /1845-1920/ kiváló festő miatt./
Szakirodalom:
Györffy György István király és műve /1977/ -Középkortörténeti tanulmányok 5. /Szeged, 2007./ - Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-II. /1851/ - Erdélyi László: A magyar lovagkor /2013/: 117-180.o. A magyar lovagkor nemzetségei /vázlatos és kiegészítésre szorul újabb, főleg történeti földrajzi munkákból/
2024. nov. 17.
