A honfoglalás idején történt oszét/alán csatlakozástól meg kell különböztetni a nem alán beköltözésre vonatkozó, bár formailag megtévesztő helyneveket és ezek értelmezését. A Vas megyei Oszkó /1217/1417: Vzkov /inkább Uzkou/ az uzok betelepülésére utalhat, akár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Oszlár település is. Bár 1417-ben Ozlar alakban írják, a Váradi Regesztrum 1220/1550 Vzlari névalakja azt jelzi, hogy ez is uzokra, uz szórványra utaló helynév volt. A Tiszaeszlár településnévben levő eszlár török alapon inkább kínzókat, gyötrőket jelent /eza=kín, elnyomás, gyötrelem/ vagy esetleg az ezeli=örökkévaló török szó alapján az ősök sírjára utalhatna. A török fogoly jelentésű szó eszir is hasonlít az Eszlár helynévhez, ezen az alapon foglyokra utalna a település neve. -Ettől eltér a török asz=al-, ifjabb helyettes, asz- ar akaszt, függeszt, szavakkal összefüggő esetleges a társadalmi helyzetre utaló megjelölés, akár a jászok megjelölése is. A köztörök szótár idevonható szavai yasz=gyász, yasza=törvény, összetételekben előírás, rendelkezés, yaszak=tiltás, yaszal=törvényes, yaszin=a Korán egyik sz urája az elhunytak felett mondják, /yasam=élet, akár a hayat szó/ hayta=oszmánkori katona megjelölése volt, de bandita is/, yazi=írás, yaz-ar=ír, felír, megír, mindez és a jászokra vonatkozó információ, hogy a kunok egyik ága /ez függésben levőt, esetleg csatlakozót szokott jelenteni/, a jász szójegyzék, amely főleg köztörökhöz közeli, nem kipcsak töröknek tűnő, és szláv /oroszos/ szavakat tartalmaz és a vizet dan-nak mondja, ami alán/oszét közelségre, illetve a Don-vidékre utalhat, de átvétel lehet, ahogy a szláv szavak is; szláv környezetből jövő török /de nem kipcsak török/ népcsoportnak mutatja a jászokat. Azerbajdzsánban létezik az Almali-dag /dag=hegyet jelent/ egy Jazili kaya=Írottkő nevű szikla, Jazili-dombot is említenek Azerbajdzsánban, amely feliratos kövekről kapta nevét. Az azerbajdzsáni nyelvet nem kipcsak töröknek, hanem az oszmán-törökhöz tartják hasonlónak, korábban turknak mondták. / A fenti hegyek Baku környékén vannak./ Az oszmán-török birodalomban -Wathay Ferenc 1602-1603-as vegyes feljegyzései szerint - a török szultán fizetett népei közé tartoztak a "jozaoglanok" azaz jazioglanok, inasnak vagy írnokfiúnak, írnoktanulónak vélik a jelentését a szónak. Maszudi 10.századi mohamedán író művében a Don-vidék táján török népcsoportok között említi jadsni népcsoportot is; a Basgardok /nyilván Bascardia, az ott maradt magyarokról van szó/, a besenyők /bedsnak/ és még egy vitatható nökerdehre vagy naukerde/h/re értelmezett török népcsoport mellett, az utóbbi eltörökösödött perszarménokat is jelenthetett, a kipcsak kunok arraköltözésével, a Kárpátok felé nyomulásával, nyilván a jasdni-nak nevezett és jászra értelmezhető népcsoport kerülhetett, a korábbi orosz törekvések, hódítás nyomán is, olyan helyzetbe, hogy ez a kipcsak kunokkal hazánkba jövő jászok esetére vonatkoztatható lehetne. A jász szójegyzékben zömmel az étkezéshez kapcsolatos szavak vannak, s talán a beszerzés, hozzájutás alapján kerültek be a szláv szavak /pl. csugun=fazék oroszul/, a köszönés nézetem szerint teljesen szláv nyelvű /Daban horz nahecse=Adjon az úr, jószomszéd!/ lehet, ahol a szomszéd szláv-germános./ Germán és örmény szóátvétel is felfedezhető a jász szójegyzékben nézetem szerint a karbacs=árpa szóban a talán az örmény gari=árpa, bashak=csésze, pohár örményül, a fit=hús szóban talán a germán fett=zsíros fedezhető fel, a jajksza viszont az orosz jajcó=tojás szóra utalhat.  A kuray nu mint malomkő a kurnstein germán szóra, az ay=ayni törökül ugyanaz. A gel=ökör jelentésű szó a törökben a jövéssel kapcsolatos, a germán gelten=érvényes, számít szóra is emlékeztet. A leves=baza törökül néha, időnként jelentésű, a sajt=giszt viszont a török kes=sovány sajt, kesztir- levágat, tehát mintegy szelet szót takarhatja, a g-és ejtés is jellemző pl. az azerbajdzsán térségre, pl. Zagatala-t Zakatala-nak szokták írni másképp. A tabak=tányér köztörökből jött. A szana=bor talán a török hozzád, neked, vagy szena=dicséret, szene=esztendő szavakkal függhet össze. A huvaz=széna a hubugat=gabona törökül, hub szórész és a baz baszar=kinyom, tapos, tehát mintegy kitaposott, kicsépelt gabona jelentésű törökül. Az odok mint kanál jelentésű szó talán fakanálra utal török alapon, a khevef=kenyér szó kebek=korpa török szóra emlékeztet és esetleg az ifa=fizetség szót idézheti még a vége. A vaj=csarf mintegy a csare török gyógymód, gyógyír szóból jöhet. /örményül vaj=karakh/ - A hazai történetírás az alánokat egyszerűen jászoknak értelmezte nem egyszer./ Magam is hajlottam erre az értelmezésre korábban./ A Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk utijelentései. Közreadja Györffy György /1965/ az alani sive assi szavakat alánok vagyis jászoknak értelmezi. /85,235.o./ -Azzal már foglalkoztam, hogy a Bascart id est Magna Hungaria latin szöveget Baskiria vagyis Nagy-Magyarország-nak fordították Baskardia vagy Nagymagyarország helyett, s Bascardia a Don-Donyec vidéket jelentette, nem Baskiriát az Ural folyó és az Ural-hegység déli része vidékén. - A jászok beköltözése a régi helyneveket nem feltétlenül változtathatta meg, akár Jászberény, akár Jászladány esetére gondolunk. A Jászágó egy Ágó germán eredetű helynévre mehet vissza. Kiss Lajos hajlott szlávból értelmezni, magam törökkel próbálkoztam ugyan, de végülis az Agilulf longobard királynév egyik változatára, az Ago-ra mehet vissza, tehát germán eredetű lehet. Nálunk a helyneveknél a honfoglaláskori névanyag tűnik elsődlegesen mérvadónak, ha volt is később némi változás. /Az orkhoni feliratok az áz török népet is emlegetik a II.türk birodalmon belül /7.század vége-8.század/, amely Belső-Ázsiában szerveződött, a kazár birodalom ettől független volt. Az áz nép kapcsolata más török népekkel nem világos az általam ismertekből. /Obrusánszky Borbála Azerbajdzsán c. utikönyve /2011/ szerint Baku korábban Baruk nevű helység volt, a Jézust felkereső Háromkirályok legenda az albán /kaukázusi/ kereszténységhez kötődött. /ma Dél-Azerbajdzsán/ A perzsa-török kapcsolatok illetve a kazár birodalom története a háttér a hagyományok továbbterjedéséhez illetve a népességmozgás is az arab hódítással. /Az avarok, mint török nép, nevében eredetileg /abaroi/ az ab=víz perzsa szó lehet. Szláv nyelven obri. Bárczi Géza és Sára Péter szófejtései alapján a csun- összetevőrész csúnya vagy csonka értelmű lehetne török alapon, tehát a Csungrad/Csongrád értelme csúnya vagy csonkavár lenne eredetileg.

Szakirodalom:

Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára /1978/ -Györffy György A magyarság keleti elemei /1990/ -Róna-Tas András A honfoglaló magyar nép /1996/ -Zsoldos Attila: Az első évtizedek. Jászok a középkori Magyarországon. Rubicon 2017/6. szám, 28-31.o. ugyanott: Zsoldos Attila: A jász identitástudat első emléke. Jász szójegyzék. 32-33.o. -Antal László -Csongor Barnabás-Fodor István A világ nyelvei /1970/ -Boros János A Kaukázus-a népek hegye /1980/ - A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor /1900.Reprint/ - Paulus Diaconus A langobardok története /2012/ Közreadja: Galamb György -Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomból Közreadja: Tardy Lajos /1977/

2024.II.6.,19.

A jászok elnevezés új megoldása 2024. szept. 26-i írásban!