A kazárok zsidó hitre térése csak a kazár birodalom újjászervezése után történhetett. Bulan kagan-bek volt azaz a nagy kagán helytartója, "kagáni úr" mintegy, vélhetően 760 körül működhetett, Obadijah az unokaöccse vagy unokája 800 körül és szintén kagan-bek/beg,buh/ volt. A kagán helyettesét a nagy kagán ruházta fel a kormányzati hatalommal, ami az államügyek intézését, a hadsereg parancsnoklását és az adószedés mikéntjének megszabását foglalta magában. A mohamedán források e helytartó szerepét emelik ki, akár név szerint is /Isa 920 táján, nem méltóságnévről van szó ez esetben/, mert nyilvánvalóan a tényleges kormányzónál kellett közbenjárni ügyeikben. A "király" említése a fordításokban első sorban a második embert, méltóságot szokta jelenteni. Magyar vonatkozásban a gülász szerepe bizonyos fokig hasonlónak tűnhet a kagan-bek-hez, de nem lehet elfelejteni, hogy mégis más az első vezér szerepe és a vezéri szövetség, mint egy egyeduralkodóra épülő rendszer. A kazárok esetében az ismert hatalmon levők közül ki milyen pozícióban volt, kétséges. /József kazár király levele ill. ún. Cambridge-i töredék /Petrik/Erdélyi István Rejtélyek országa /2008/, 43-45.o./. Fejér György A kazarokról c. munkában /1851/ a számára lehetséges, több helyen vitatható, de mégis hasznos módon összeszedte az adatokat. Bartha Antal A magyar nép őstörténete című munkájában /1988/ nem teszi oda a kagán cím után a bek /beg, buh/ címet Bulan és Obadijah esetében, vitatható módon. - Az Isa személynév kisbetűvel, félreértve: A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. Pauler Gyula és Szilágyi Sándor /1900. Reprint/, 152-157.o.

2024. jan. 11.