Nézetem szerint az önkormányzatnak /vagy más területi hatóságnak/ tudnia kell, kik élnek és miből a területén, adózó polgárok, nyugdíjasok, bűnözésből élők-e. Az utolsó kategóriát kötelező kiemelni és elkülöníteni egy társadalomból, s nem foglalkozhat egy közrendészet csak szemeteléssel /?/, gyorshajtással, esetleges csetepatéval közterületen vagy csak ott előfordult esetleges bűnesetekkel. Az életszerű, pláne, bandaszintű bűnözéssel szemben kötelező összefogni és fellépni egy társadalomban és erre nézve minden önkormányzatnak is egybehangzó intézkedéseket kellene tenni. Pl. odafigyelni az állástalanokra, tartozásokat nem fizetőkre, mert nem biztos, hogy csak pillanatnyi nehézség hozta a nem fizetést, az összeférhetetlen életvitelt folytatókra. A társadalomba beépült, a többieket megkárosító és megkárosítható egyéneknek tekintő bűnözőket a társadalom ellenségeinek kell tekinteni és mindenkinek harcolnia kell ellenük. Vitatkozni kell azzal a társadalmi, pláne, politikai felfogással, hogy ez "nem ér fel hozzám", abban az értelemben, hogy nem érdekel, elmegyek mellette, ha engem nem károsítanak meg, mert biztos az áldozat a hibás, és legyen neki annyi vagy az ő dolga... Mindenki lehet potencionálisan áldozat, tehát közérdek a bűnözők elleni harc, mégha egy kitüntetett intézmény tagjai /nálunk a rendőrség és esetleg még más, nemzeti, nyomozó hatóság/ végzi is a bűnüldözést, vagy egyéb rendészeti szervek. Nem lehet a bűnözést cinikus közönnyel kezelni, azt hinni naivul, hogy ez csak oktatás kérdése /mit hoz valaki magával egy bűnözői életvitelű családból, illetve eljut-e az oktatásig, illetve egy családban is előfordul, hogy az egyik más, mint a másik, mégha ugyanazt az oktatást kapták is..., pláne, a tágabb rokonságban, és ma már nem lehet ilyen kollektív felelősség, mindenki egyénileg felel mindenért, persze a bűnözésre szerveződés minősített eset, társadalmilag még veszélyesebb.../ A bűnözés eseteit történelmileg is nézni kell, lehet,sőt súlyos eltévelyedés nem így nézni, mert napnál világosabb, hogy mindig, mindenhol, jó esetben /vannak rossz esetek/ küzdeni kellett a társadalom alapfelfogását megkérdőjelezők ellen. Köztörvényes bűnözőkkel társadalmi békés együttélés nem lehetséges, ennélfogva mindenkinek, bárhol van, bármit tud is ilyen tekintetben, be kell szállni e közérdekű küzdelembe, és a kormányzatnak világossá kell tennie ezek módozatait, lehetőségeit és útjait minden törvénytisztelő állampolgár számára. Egyébként nincs jó politikai-társadalmi rend anélkül, hogy az egyes állampolgár nem lenne tisztában saját és mások jogaival, választani, népszavazni, tiltakozni stb. Ide viszont csak kötelező tájékoztatással lehet eljutni, kezdve a családtól, iskolától, folytatva a munkába állással, vállalkozással stb. Manapság az internetre és mobilra mutogatnak, ebbe szeretnek kimerülni, de ez nem elfogadható álláspont, felnőttként már úgy lehet és kellene kilépni az "életbe" azaz a teljes egyéni jogi felelősséget vállaló egyénként, ha mindezzel már valaki tisztában van. E szempontból a családnak a szerepe nem elegendő, talán az iskoláé több, a kormányzatnak rá kell segíteni kötelező és rendszeres tájékoztatással, jogismereti kézikönyvekkel és kötelezően eljuttatott kormányzati közlönyökkel! Ez ma nem működik. /A minap az egyik jogsegély munkatársa úgy tájékoztatott, hogy csak az tudhatja a büntetőjog szabályait, aki a paragrafust ismeri és beüti az internetre, mert  a büntetőtörvénykönyvhöz csak a jogászok juthatnak hozzá.../ Kihez mi ér fel és mi jut el? Ideje feltenni a kérdést! A bűnözői társadalomellenes, emberellenes életvitel nem lehet a "sokféleség" része, pláne, kulturális alternatíva...Ugyanakkor a bűnözés új formáit és technikáit is ki kellene deríteni és a rendőrség nem jelentheti ki, hogy nincs, ha nem derítette fel, de a nyilvánvaló bűnözésre /pl. álkulcsos betörések/ sem mondhatja, hogy nincs teendője...Ha rossz a felderítés, a nyomozás leépült, újjá kell szervezni, s talán az önkormányzati rendőrségeknél kellene lennie nyomozati bíráknak, akik összefognák a rendőrőrsök teendőit és a bejelentéseket, panaszokat elbírálva, kiadnák az utasításokat a felderítésre, illetve állandó munkát végeznének az önkormányzattal karöltve a bűnözői életvitelek kiderítésére és az ilyet képviselő egyének következetes kiemelésére a társadalomból. Meg kellene újra fontolni a halálbüntetés visszaállítását is, legalábbis szélsőséges esetekre pl. tömeggyilkosság, különösen nagy kegyetlenséggel elkövetett emberkínzás, gyilkosság, teljesen egyértelmű társadalomellenes bűnözői magatartás, életvitel. Naiv dolog játszani a tűzzel és hagyni ezt, mert valaki még nem égette meg magát...Még felháborítóbb, ha mindezt politikai cinizmusból tennék...Hallottam ilyet is véleményként...Csak egymás jogait tisztelő és a saját határukat ismerő és betartó, a közérdeket is szem előtt tartó állampolgárokra épülhet a társadalom, akik elfogadják a létezéshez szükséges szabályokat, részt vállalnak az ehhez szükséges teendőkből, s csak ezekre és jogra épülhet egy ország. Aki ezzel szembemegy, idejében ki kell emelni. A végletes ellentéteket, amik többnyire csak egy kisebb csoportot jelentenek vagy egyéneket, ha bűnözői  életformáról van szó, nem kell tűrni s pláne, nem bedőlni hazugságoknak e téren. A közöny, a cinizmus ott, ahol lépni kellene és kötelező volna, felér a bűnpártolással! Egy idő után, ha elfajulnak a dolgok, még nehezebb rendet csinálni. Magam sokáig azt hittem, hogy tényleg természetes a bűnözők, bűnbandák elleni fellépés abban az országban, ez Magyarország nyilvánvalóan, ahol élek, élnem kell, és az utóbbi, mintegy 33 évben rá kellett jönnöm, hogy tévedésben vagyok és tehetetlen, az ellenem folyó bűnözéssel szemben és magamra maradtam. Senkit nem érdekel, csakhogy ez nem az az eset, hogy az ember magán segíthet. Nem tehetség, szorgalom, egyéni teljesítmény kérdése, hanem kivédhetetlen gonoszság, emberellenesség nyilvánul meg a bűnözők magatartásában és éppen azzal szemben ami egyedül elfogadható, amire egyedül építeni lehet. Téved, aki  az átnevelésben, meggyőzésben hisz. Sajnos, a politikai és más tévhitek minden szinten és minden esetben súlyos következményekkel szoktak járni. A mostanában divatos megengedő magatartásba a köztörvényes bűnözés megengedése még sem férhetne bele, hogy "szegények csak idáig jutottak", pláne, hogy még újabb bűnözési formáról is van szó, ami nem a "szegények" találmánya...Végtelen tanácskozások, parttalan viták helyett, tenni kell az alapvetően már régen kialakult felfogás alapján a közrend érdekében a bűnözés jobb felderítéséért és a bűnözői életvitelt folytatók következetes kiemeléséért és elzárásáért, sőt kivégzéséért, ma is, mint minden korban! A káosz felé tartás ellentétes az élhető közrend követelményével és megengedhetetlen, ha ezt a kormányzatok produkálják és megengedik maguknak. A köztörvényes bűnözéssel nem lehet együttélni, az más mint a politikai nézetkülönbségek és viták esete. A polgárháborúk lehetősége elég régi, az ókorra nyúlik vissza, s ez mindenkor eltérő politikai és jogi nézeteket képviselő pártok, egyének ellentétéből adódott, aki a vitatkozást megelégelve fegyverhez nyúltak. Ezt ugyan a köztörvényes bűnözők is ki szokták használni, de ettől, jó esetben a politikai csoportok el szoktak határolódni. A politikai viták azt követelik, hogy mindkét fél ismerje a másik álláspontját, nézetrendszerét, s ha nem fogadja el, pontról pontra cáfolni tudja. Aki csak kinyilvánítja cáfolhatatlan akaratát, az diktátorgyanús, vezérgyanús, és ez a történelem fényében-árnyékában, sőt sötét tettek, rendszerek szempontjából nézve, kétségbe vonható szokott lenni. Jól kormányozni egy társadalmat csak a nagy többség álláspontjainak közelítésével lehet és ezek kompromisszumával, rosszra vezethet, ha valaki felülről akar rákényszeríteni a társadalom jó részére, ha nem egészére, olyan szabályokat, rendszert, amit az nem tud elfogadni, valahol középúton kell az elgondolásoknak találkoznia. /Ez nem vonatkozik a fosztogató, rabló, csaló, gyilkos, merénylő bűnözőkre, bűnbandákra!/

Polgárháborúkat jól lezárni nehéz, de csak kompromisszummal lehet, van és volt rá példa, és ez területi megosztást is szokott jelenteni, nemcsak a hatalomban és az anyagiakban való részesedés kompromisszumát. Úgy tűnik, hogy a mostani ukrán-orosz konfliktus, ami lényegében polgárháborúként indult, de aztán mindkét fél oldalán beavatkoztak az ellentétes hatalmi és politikai érdekeket képviselők, is csak területi és hatalmi kompromisszummal zárható le. Nézetem szerint a területi megosztás számos esetben az egyedül lehetséges megoldás a szemben állók  békésebb   együttélése szempontjából és ezt eddig is belátták /pl. a Balkán háborús s közelnézetből volt ott is bizonyára vitatható/. Élesen eltérő, mondhatni összeférhetetlen politikai és jogi felfogások egy államon, országon belül nem vezetnek békés megoldásokhoz:"ma nekem, holnap neked" és hasonlók nem túl jó következményekkel szoktak járni. Egyoldalú világhegemón törekvéseket a világ mostani helyzetében nem lehet támogatni! Új amerikai hidegháborús, ellenségkereső politika a világ mostani helyzetében abszurditás. Az emberiség fennmaradása érdekében kell elvégezni a sürgető feladatokat, pl. a vízkérdés, szemét- és hulladékkérdés, a túlnépesedés és ellátás kérdésének megoldását. Persze, az energia kérdése is fontos, de ami az ukrán-orosz konfliktus kapcsán e téren megmutatkozott, semmi reményre nem ad okot a jövőt illetően! Sürgősen le kellene állni a szankciókkal, fegyverszünet, béketárgyalás, akár területi megosztással is. Értetlenül áll a "józanész" a történetek előtt! Persze, ha "megtestesülne", de csak fogalom, általánosítás, egyes nézetekhez képest. Csakis legfeljebb dajkamesékbe való az efféle versike /fekete humor/:

"Én vagyok a Józanész:

Szoruljon beléd a félsz!"

Mint állampolgárok mindnyájan az állam részei, tagjai és egyben bizonyos szempontból képviselői is vagyunk, a kormányzat mint a választott országgyűlés felhatalmazottja tevékenykedik, a kormányzati szervek, beleértve a rendőrséget is csak ennek összefüggésében képviselik az államon belül a törvényességet, és feladatuk ennek érvényesítése a bűnözőkkel szemben. Ez közhelyesnek számíthatna, de nem minden bűncselekményt elkövetőnek az, tehát nem árt hangoztatni, sulykolni is, ahol szükséges. Nem az emberi kiválóság jele nem hinni el, hogy vannak sötét gonosz bűnözők, bűnbandák, és csak "tökéletes" társadalomról ábrándozni, a realitástól való, lényegében nem elfogadható, elszakadás, súlyos tévedés és akit ez tart fogva nem jó, ha emberek feletti hatalom van kezében. Illúziók alapján nem lehet kormányozni, többnyire visszaüt!

2023. jún. 2-án