Érdeklődéssel olvastam 2018. március 2-i számukban Bálint Csaba: Történeti genetika és finnugorozás című cikkét. Úgy vélem, hogy eleink történetének alaposabb elemzése az előzményeket illetően a Fekete-tenger és a Kaspi-tenger közötti térségben és a Don környékén, ahonnan a Dnyeper vidékére, majd a Kárpát-medencébe költöztek, kb. 463-tól, különös tekintettel az 500-as évek közepére, majd a Turkia felbomlása utáni kazár térségre, a politikai kereteket, szokásokat, nyelvi és történeti tényeket, különös tekintettel a személynevekre, földrajzi nevekre, háborúkra, elköltözésekre, az iráni-perzsa és török és ugor kapcsolatokra, illetve lehetőségeikre, mindenképpen összetett népcsoportot feltételezhetünk mint honfoglalókat: Török, török-iráni, törökös felső és középvezetőréteget, de nem kizárt a középréteg ugor/magyar mivolta sem, és a köznép zöme bizonnyal magyarnak mondható volt. Természetesen a térség más népeivel sem zárható ki a kapcsolat és keveredés pl. házassággal /Chaba házassága a Képes Krónika szerint/. Ugyanakkor a honfoglalás idején voltak a Kárpát-medencében is különböző népcsoportok illetve ilyenek töredékei, a morva fejedelemségek léte közismert, de a tiszai bolgár tartományok léte is./Avar, frank előzmények is többek közt./ A honfoglalás vezető csoportja a Nesztor-féle krónika szerint a fehér ugri /ugorok/, a köznépi csoport a fekete ugri /ugorok/ lettek volna. Az Almus-Árpád és talán Árpád első fia-vonal minden bizonnyal az elő- és utóhad vezetését látta el a Képes Krónika és VII. Bíborbanszületett Konstantin egybehangzó közlése szerint. A honfoglalás fővezére nem Árpád lehetett, ez későbbi hagyomány, ami a korábbi átalakításával jött létre minden bizonnyal, hanem Cundu /Kund/ lehetett a fővezér, az ő fia volt Kurszán/Curzan/ és a második vezér Zobolsu /Szabolcs/ lehetett, a rangsorban. Az Árpád-leszármazottak a 900-as évek második felétől emelkedtek ki és váltak vezető, uralkodó családdá, nemzetséggé, dinasztiává. Árpád talán apjával együtt Lebediasz első vezér környezetéhez állt közel, utóbbi már nem költözött be minden bizonnyal a Kárpát-medencébe. Nevét a krónikák "elfelejtették" említeni. A kazárokkal való együttélés tulajdonképpen függő viszony, minden bizonnyal több mint száz évig tartott, főleg a kabarok /kazár lázadók/ csatlakozása vezethetett elszakadásra, de a korábban a kazárok által legyőzött és eleink mellé telepített besenyők lázadása is, ami a 870-es években a Dnyeper felé költözéshez vezetett, 880-as években minden bizonnyal már ott éltek eleink. A Szimeon bolgár uralkodó elleni bizánci háborúba való bekapcsolódás idején /894-5/ történt besenyő támadás a Dnyeper környékén csak úgy történhetett, ha a besenyők már el tudták érni ezt a térséget.
A magyar nyelv ugyan számos török szóval, sőt iráni szóval is gyarapodva, majd szláv szavakat is beépítve végülis megmaradt, mert a köznép és a középvezetői réteg, sőt talán a felső vezetői réteg is jórészt beszélte a nyelvet. A török-nyelvűség feledésbe merült, de a helynevek és sokáig a személynevek használata is jelzi hajdani meglétét a forrásokban és a megfelelő földrajzi nevekben is.
Ami az Árpád-ház eredetének genetikai vizsgálatát illeti, a meglevő halotti maradványok mennyisége és más körülmények alapján is abszurdnak tartom a próbálkozást. Most eltekintve a genetikai vizsgálatok bizonytalanságairól és a nagy számok törvényéről itt is, köztudott, hogy a középkori államok külpolitikája a dinasztikus házasságokkal kapcsolódott össze. Ilyenekre persze, még a korábbi bizánci, perzsa, kazár térségben is sor kerülhetett. Az Árpád-ház ilyetén házasságait a szakirodalom a lehetőségig már tisztázta. Ami a genetikai vizsgálatokra kiválasztott III.Béla királyt illeti, anyja, Eufrozina, a kijevi orosz fejedelem lánya volt, III.Béla nagyanyja, Ilona, Uros szerb zsupán lánya, III.Béla dédnagyanyja, Predszláva, szintén orosz fejedelem lánya stb. Zárójelben jegyezném meg, hogy Almus /Álmos/ nagyapját, Emesut eddig azért tartották a latin mondat világos megfogalmazása ellenére /Anonymus/ nőnek, mert tévesen régi magyar szavakkal vélték kapcsolatba hozni, míg Almus /Álmos/ anyjának a nevét nem igazán tudták megfejteni, és hol férfinak, hol nőnek tüntették fel. /A megfejtésre magam török nyelvi alapon kísérletet tettem./ Nézetem szerint a honfoglalás utáni új államalakulatnak az ungri népnév alapján képzett Ungria neve, majd a hungarus és Hungaria latin megjelölések a /h/un+ uger, ugor összetételből jöttek létre, és nem az onogur /törökül 10 törzs/ megjelölésből, és a névben benne van a hajdani török államkeretre való utalás /hun birodalom/, a török, törökös oldal és az ugor származás tudata és ténye is, valamint az avarokra vonatkozó latin szó hatása. Az onogurból való származtatás több mint problematikus, mert az onogurok tulajdonképpen nenderek voltak, akik csatlakoztak még a Fekete-tenger térségében a bulgarokhoz, velük egy állami illetve tartományi keretbe kerültek, és velük együtt vándoroltak el részben nyugatra is, kerülhettek a tiszai bulgár tartományokba is. Nálunk a Nándor nevű települések őrzik e szórvány emlékét. A kazár hatalom felemelkedése során a venenderek azaz onogurok elleni háborúban eleink a kazárok oldalán harcolhattak /turkok/ a 7. század közepe táján. /V.ö. a Képes Krónika 677-es dátuma./ /Nyelvészetileg nálunk a török szavak u-jából rendszerint o lett a kiejtésben idővel, és ezt számos esetben be kell kalkulálni a nyelvi vizsgálódásba is, pl. a togrulból = héja nem lesz turul/
A Tarih-i Üngürüszben és a Kézai Simon krónikájában illetve a Képes Krónikában fennmaradt Hunor és Magor hagyomány nyilvánvaló iráni és perzsiai vonatkozásait megpróbáltam elemezni /internet/, nézetem szerint a honfoglaláskori vezető nemzetség hagyományáról lehetett szó. Dula alán princeps lányainak esete is az alán azaz iráni kapcsolatra utal. Chaba és Aladar /Aladarius természetesen nem 453 táján élhetett, nem volt köze a hun Attila királyhoz, hanem csak a 800-as évek második felében, közepén. Ekkorra tehető Lebediasz /helyesen értelmezve szerintem Lehbedia/ létezése is, akinek székhelyét hívták Lebedia-nak, nevéről. Az "Etelköz" megjelölés is vitatható, mert ha török volna, másként kellene érteni a bizánci szöveget, de ráadásul csak a Dontól a Dnyeper mellé vonulásról lehet szó benne, és utóbbit jelöli az Uzu név. Sajnos, félreérthetően hallhatták a megjelölést Konstantinápolyban/Bizáncban és félreérthetően írták le, amit tudtak. Úgy vélem, azt is sikerült tisztáznom, hogy soha nem voltunk baskirok, csak az arabok keverték össze a baskir népnevet Kubrat/Kuvrat fiainak /öt fia volt/ török megjelölésével: beskardes vagy beskurt /=öt testvér vagy öt farkas/.
Nyelvészetileg mindenképp különbözik a Magor személynév, a Megere nemzetségnév, a moger népnév. A Dentu, Dentia szigetszerű, vízközi szálláshelyre utal /a Meótisz-mocsarai/, törökül. A Magoria inkább Magor szálláshelye és a Bascardia a beskard/es/ térség megjelölés azaz Kubrat/Kuvrat fiai szálláshelyére, területére költözést jelöl. Vélhetően a Képes Krónika és Kézai krónikája három egymást követő szállásterületet jelölt meg a három szóval, vagyis a Kaspi-tenger mellékéről a Meótisz vidékére illetve a Don mellé történő költözést. A török eredetű nevek d-je nem finnugor kicsinyítő képző, más viszonyítást fejezhet ki és iráni-török lehet.
Úgy vélem, hogy a genetikai vizsgálódások helyett inkább a honfoglaláskori temetők koponyái alapján arc- és koponyarekonstrukciót kellene végezni, ez sokkal többet mondana a nagyközönségnek. I.László király koponyájáról készült már ilyesmi és a hermától különböző vonásokat mutatott az arc- koponyarekonstrukció. Ha mást nem, rajzolni is lehetne ilyesmit, akár egy egész temetőről. /A DNS vizsgálatok vitatható voltát a barguzini ál-Petőfi esetében is említették, persze, mondhatták és mondták is aztán, hogy a tudós szakértők már Moszkvában a vizsgált csontvázról megállapították, hogy anatómiailag nő volt, /Rubicon 2015/7/, abszurd és szégyenletes ami e körül a továbbiakban megtörténhetett./ A Klubrádió műsorában véletlenül belehallgattam egy beszélgetésbe, amelyben egy kutató azt fejtegette, hogy a gének kutatása oda vezetett, hogy az egyének politikai szimpátiái /pl. ki lesz liberális, ki lesz konzervatív/, sőt a népek tulajdonságai /pl. miért harciasak a maorik/, megállapíthatók a génekből. Felidéződik az emberben Orbán Viktor sokat idézett kijelentése a genetikailag kódolt baloldalról, ami eddig abszurdnak, tarthatatlannak tűnt. Mi következhet politikailag és akár a gyakorlatban egy ilyen genetikai megállapításból, mint a Klubrádióban hallott kutatási eredmény? Nincs idő többé a hallgatásra, tiltakozni kellene minden géntechnikai beavatkozás ellen és minden biotechnika bevetése ellen, ami képes az embert manipulálni, mások rabszolgájává tenni! Ezt az értelmiség sehol Európában és a világban nem hagyhatja szó nélkül! Nem szabad a csúcstechnika és csúcstudomány rabságába kerülnie az emberiségnek!
2018. március 4-én
