A szabardok/szavardok feltehetően azért kerültek Bizánc látókörébe /Bíborbanszületett Konstantin műve alapján/, mert eleinkhez csatlakozó népcsoport voltak /nem az alapnépességhez tartozó/, amely katonailag az elő- és utóhad szerepét tölthette be és ez hadászatilag, ami Bizáncot kivált érdekelte, fontos volt, tehát nem arról lehet szó, hogy tényleg ez lett volna eleink összefoglaló neve bármikor is, ez egyébként a többi bizánci görög forrásokból is kitűnik természetesen az összevetések alapján. A szabardok/szavardok szerepét vehették át a Kazár Birodalomból levált un. kabarok, mint elő- és utóhad. Kérdés, hogy a kazárok mellett a székelyek ehhez képest hogyan működtek közre, rájuk Anonymus is utal, e szerepben, mint Györffy György is kiemelte. Az esetleges besenyő, sőt orosz csatlakozás viszont nem tudni, mennyire lett volna egyáltalán lehetséges, amiről Anonymus szól. A kabarok elnevezés mindenesetre nehezen értelmezhető, főleg annak a fényében, hogy létezik hasonló nevű kaukázusi nép. Mindenesetre az elő- és utóhad vezére mellett /jelen esetben ez a honfoglalás során Árpád és előtte talán Álmos lett volna/ kellett léteznie a fősereg vezérének és más vezéreknek is. Anonymus elbeszélésében ez a körülmény sajátos hangsúllyal van jelen. A tényleges első vezérhez képest tudni való, hogy az aktív második ill. egyéb vezérek szoktak tevőlegesebben ott lenni a harcokban, bár az együttműködés rendkívül fontos. Anonymusnál az időpontok és hangsúlyok módosultak az elbeszélésben, nyilván vannak regényes elemek is, de valóban voltak bolgár és más tartományurak a térségben, és volt morva-szláv politikai-területi szerveződés is, legalább a Balaton vonaláig ill. Nyitra környékén, beleértve az egyházit is, a honfoglalás idejére. A Dunántúlon, úgy tűnik, a stratégiailag fontos pontok megszerzésére törekedtek első menetben. Anonymus nem mindig hozza jól az időbeliséget, a köznépi hagyomány is belejátszik elbeszélésébe, több minden, a későbbi történésekből különösen, egybemosódik, egymásba csúszik, átértelmeződik nála. Mindenesetre úgy tűnik, Árpád a harcok során valóban előnyre tehetett szert a Menu-Morout lányának fiával történt összeházasításával, és talán az öreg Morout személyéhez köthető Pilismarót település hagyománya is.

Boros János A Kaukázus, a népek hegye /1980./ című művében több érdekes információt közölt a Kaukázus népeinek történetéről, így leír Hóman Bálin nyomán egy onogurokhoz kötött történetet is /194.o./, amelynek forrásszövegét nem állt módomban tanulmányozni, így csak a Boros könyv alapján hivatkozom rá. Eszerint 525 körül két "onogur" vezér, Türák és Glón 20 ezer harcossal a Bizánccal  harcban álló perzsák segítségére sietett, a Kaukázusban útjukat állta a bizánci császárral szövetséges Boarik, Balakh király özvegye,  nehéz harc után seregüket legyőzték, Türákot fogolyként Bizáncba küldték, Glón a harcban elesett. A két népcsoport területileg nyilván a Fekete-tenger-Kaukázus-Kaspi tenger térségébe helyezhető lakóhelye szerint ekkor, Türák nevéhez a kazah névanyagban találtam párhuzamot, Turak török személynevet, a Glón személynév viszont hangzása alapján lerövidülve kerülhetett leírásra, esetleg Gelonra, Geleunra is lehet gondolni, így formailag némileg emlékeztet a kb. 100 évvel korábban Hérodotosz által említett gelónok nevére, akik szerinte hellének voltak és az ún. budinok közé települtek volna, akiket permi népekkel, zürjénekkel, votjákokkal azaz finnugorokkal szoktak azonosítani, mindezek valahol a Don folyón túl, a Maeótisz-öböl azaz Azovi-tenger tágabb térségébe lettek volna. /Formailag a budinokra emlékeztető városok előfordulnak a honfoglalás utáni forrásokban, már más népekhez köthető térségben /burtászoknál, bolgároknál/.

Ugyancsak Boros János fenti könyvében kerül említésre a Targamosz-hagyomány. Targamosz a grúzok és más kaukázusi népek legendás őse lett volna. Lehetséges, hogy később a felemelkedő és a kaukázusi népekkel is harcban álló kazárok megpróbáltak erre építeni, sajátos változatban, átértelmezve a bibliai hagyomány alapján. Legalábbis ez olvasható ki az ún. Thogarma-hagyományból, amire Horváth István a meglehetősen naivul és romantikusan mindenütt magyarokat kereső és találni vélő kutató is rábukkant. Az általa kijegyzetelt szövegben  Thogarmának 10 fia között szerepeltek volna a kazárok és a szabirok is, más feltehetően a Kaspi-tenger ill. a Kaukázus vidékére tehető népekkel együtt, nem világos a felsorolt szavak értelmezése számomra minden esetben. Lehet, hogy a Volga Togora neve /Kézai Simon Krónika/, amely az Északi /azaz a Kaspi-tengerbe ömlik, ugyanis itt az északot Konstantinápoly felől kell nézni, innen ered. A Kaspi-tengert Hürkániai-tengernek is nevezték, és elképzelhető, hogy éppen ez a név áll valami kapcsolatban a Herodotosznál szereplő jürkákkal. Priszkosz rhétor, mikor az "Óceán partvidékén lakó népek" előrenyomulását említi, nyilván a Kaspi-tenger mögül, Belső-Ázsia irányából jövő népeket érti ezen /nem az Északi-Jeges-tengert, ami nem feltétlenül fért bele az adott látókörbe/. A Donon, Volgán túli térségben keleti irányban meglehetősen bizonytalanul tájékozódtak a bizánciak, amint ez a követjárásokból is kitűnik Menandrosznál, holott utóbbi már a 6. század közepén történtekről számol be Priszkosz Rhétor 463 körüli közléséhez képest. A kazárokhoz fűződő Magog hagyomány /Boros János i.m.95-97.o./, ami az arab forrásokban később úgy került elő, hogy a kazárok Jadsuds és Madsuds népe lettek volna, formailag Jagog és Magog névre utal, amire nem tértek ki a könyvben, de máshol sem találkoztam az előző szó értelmezésével. A kazárok székhelyei is további vizsgálódást igényelnének /Varachan és változatai is/. A kazár nép legendájában -Bartha Antal közlése szerint- szereplő testvérpár neve, Kazarig és Bulgharioz, is magyarázatra szorulna, mivel a Bulgharioz névalak az adott esetben mintha nem egészen volna helyénvaló; ha köznépi változat, akkor is magyarázatra szorul. A bulgarok nyilván más népcsoport voltak, sőt éppen hogy ellentétbe, sőt függésbe kerültek a Volga-menti államszerveződésükkel a kazárok oldaláról. A kazárokkal folytatott harc során minden bizonnyal több népcsoport menekült északra, került a bolgár politikai-területi szerveződés /törzsszövetség/ keretébe,a nenderek is /onogurok/, de ez is éppen arra mutat, hogy vannak még tisztázandók. A volgai bolgároknál említett eszeghelnek is értelmezett népcsoportot utóbb asgilnak, aszkilnak is értelmezték.

2016.XII.6.